Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Működik az első kvantumkomputer
A kanadai Vancouver közelében lévő Burnaby kutatóközpont bejelentése szerint elkészítették az első működőképes kvantumkomputert. Ez a technológia azt ígéri, hogy a jelenlegi számítógépekhez képest drámaian lerövidíti a nagy számításigényű feladatok megoldási idejét. A tipikus példája az ilyen problémáknak az úgynevezett utazó ügynök szituáció, amikor a különböző városok, címek közötti legrövidebb utat kell megtalálni. Ez exponenciálisan fogósabb kihívássá válik, ahogy nő a felkeresendő címek listája, ugyanis a legjobb út megtalálása céljából minden lehetőséget végig kell zongorázni, és ezt előröl kell kezdeni minden egyes új cím bekapcsolódósával. A kvantumkomputer szubatomi részecskéket tesz meg a számítástechnika alapelemei, bitjei képviselőinek. Ezek - szemben a hagyományos chipek alapelemeivel, amelyek vagy a kettes számrendszer nulláját vagy az egyesét személyesítik meg - gyakorlatilag egyszerre mutatnak nullát és egyest. Így egyidejűleg számtalan számítási variációt tudnak megjeleníteni. A kvantumkomputernek ugyanakkor van egy nagy hátránya: nem igazán irodabarát. A kanadaiak Orion névre keresztelt szerkezete például az abszolút nulla (-273 Celsius-fok) hőmérsékletnél csak éppen hogy kevésbé „melegebb”, folyékony héliumban úszik. Ha valaki mégis használni szeretné, az a saját gépéről távolról rákapcsolódhat – de azt ne persze gondoljuk, hogy holnaptól kvantumkomputeren élvezhetjük a Csillagok Háborújának legújabb videojáték változatát - írja a The Economist.
Versenyláz a számhordozhatóság miatt
Japánban – a fejlett országok közül utolsóként – 2006 vége felé vezették be a számhordozhatóság lehetőségét, ami nem azzal a hatással járt, mint a világ más részein. Voltak olyan országok, ahol a mobilosok fele váltott szolgáltatót telefonszámának megtartásával, míg a szigetországban a kormány adatai szerint a százmillió előfizető közül csak 1 millióan. A magyarázat négy körülményben keresendő. Az első az, hogy felhasználók nem vihetik magukkal a mobilszámukhoz csatlakozó e-mail-címüket, márpedig Japánban, ahol már 1999-ben megjelent a mobilinternet, nagyon sokan folytatnak kiterjedt magán- és üzleti levelezést ezen az elektronikus postaládán keresztül. A másik japán sajátosság, hogy minden szolgáltató telefonjai hálózatspecifikusak, azaz aki céget vált, annak új készüléket kell vennie. A harmadik sajátos tényező, hogy az operátorváltás előtt mindenkinek rendeznie kell számláját eddigi cégénél, s a társaságok nem mulasztják el hangsúlyozni, hogy aki lelép, az lemondhat megszokott extráiról: a mobitévéről, a letölthető játékokról. Végül a negyedik, de minden bizonnyal legfontosabb szempont, hogy az ügyfeleik elvesztésétől tartó mobilvállalatok új szolgáltatások – zeneletöltés, új szórakoztató tartalmak – elérhetőségével igyekeznek megtartani a mobilosokat. Hogy ezeket ténylegesen elérhessék a felhasználók, új készülékek egész arzenálját kínálják, van olyan szolgáltató, amely 16 új zsebtelefonnal nyitotta az új évet, de még a piacvezető DoCoMo is szükségét látta, hogy 9 új zsebivel kedveskedjen ügyfeleinek – derül ki a The Economist cikkéből.
Eltűnik Kelet-Európa olcsósága
Ha a kelet-, illetve nyugat-európai bérek közötti különbség kevesebb mint 25 százalékra olvad, kérdésessé válik, hogy érdemes-e az előbbi régióba telepíteni a szoftverfejlesztéseket – mondja Cornelius Brody, a Virgin Atlanticnak és a Lloyd’s-nak is dolgozó iQuest szakértője. Jelenleg még erős Románia vonzereje, mivel jól képzett, több nyelven beszélő munkaerőt kínál a nyugati jövedelmek feléért, de a bérnövekedés üteme 20 százalékos, így a különbség hamarosan eltűnik. Azért ilyen gyors a felzárkózás ezen a területen, mert egymás után jelennek meg az unióba frissen belépett Romániában és Bulgáriában a külföldi vállalkozások, amelyek erős keresletet teremtenek a jól képzett informatikusokra, miközben ezt nem képes követni a kínálat, azaz a szakemberek képzése. Összehasonlításként kínálkozik a 47 millió lakosú Ukrajna, ahol évente 30 ezer it-speciálista hagyja el a felsőfokú intézmények padjait, míg a 22 milliós Romániában csak 8 ezer. A felsőoktatatás reformját hátráltatja, hogy a közép-kelet-európai országokban ez a szféra alapvetően állami kézben van, s a köztisztviselőként alkalmazott oktatók bürokrataként viselkednek, ellenállnak minden változtatásnak ahelyett, hogy felfognák: részesei annak a versenynek, amely a megfelelően képzett munkaerővel igyekszik egy-egy országba csalogatni a befektetési lehetőségeket kereső szabad tőkét. Ráadásul a régió régebben csatlakozott országaiban egyre inkább megjelennek a piacon a megerősödő hazai vállalkozások is, amelyek ugyanolyan színvonalú informatikai fejlesztéseket igényelnek, mint nyugat-európai versenytársaik – jelentette a The Economist.
Jön az MP3 surround hangzás
Új találmánnyal készül piacra lépni a német FraunHofer Society nonprofit kutatóintézet, az MP3 szabvány feltalálója. Az új technológia egy normál sztereorendszer segítségével surround hangzást ígér az MP3-as zenék lejátszásakor. A technológiát persze nem a Fraunhofer fogja felhasználni, hanem licencelni fogja azt a szórakoztatóiparral összefonódott informatikai cégeknek, ahogyan teszi azt az MP3-as szabvánnyal is. Az utóbbiból származó bevételei egyébként az elmúlt évben 45 százalékkal, 78 millió dollárra csökkentek, mivel mostanra alábbhagyott a licencvásárló cégek kereslete. A Fraunhofer egyébként üdítő kivétel az európai technológiai ipar viszonylagos állóvizében: 12 500 kutatója a napelemek tervezésétől az autólégzsákokon át a színházi audiorendszerekig igen sok mindennel foglalkozik, s az intézet csak költségvetése 20 százalékát kapja meg a német államtól, a többit találmányaival kell előteremtenie. Az MP3-at még a nyolcvanas években kezdték kifejleszteni, az alapötletet egyik kutatójuk, Karlheinz Brandeburg adta, akit izgatott a digitális telefonvonalakon való zenetovábbítás lehetősége, s ehhez a Fraunhofernél kapott kísérletezési lehetőséget. Szerették volna, ha a dolog német cégeknek hoz pénzt, de ezek túl lassúnak bizonyultak az új fájlformátum hasznosításához, így a Sony, a Microsoft és az Apple kaszálja le az MP3-ban rejlő pénzügyi lehetőségeket – tudósít a Business Week.
Ellenszélben a rádióegyesülés
Enyhén szólva nem fogadta kitörő örömmel az Egyesült Államok távközlési felügyeleti hatósága, az FCC azt hírt, hogy egyesülni szándékozik az ország két műholdas rádiócsatornája, a New York-i Sirius és a Washingtoni XM. A két társaság részvénycserés megoldással válna eggyé, amelyben fele-fele arányban részesednének egymásbal, az ügylet értéke a bejelentés napján, február 19-én érvényben lévő tőzsdei árakkal számolva 11 milliárd dollár lenne. Az FCC értékelése szerint nehéz lenne bizonyítani, hogy ez a lépés nem csökkenti a fogyasztók piaci választási lehetőségét. Csakhogy nem egymással kell összemérni a két céget, hanem azzal, hogy az online zeneletöltési lehetőséggel, az internetes rádióval (podcast), a mobilinternettel olyan széles választási lehetőség áll a szórakozásra a felhasználók előtt, amilyenre a két szatellitcég évekkel ezelőtti megalakulásakor nem számíthattak. Hiába szerzett ugyanis az XM 7,6, a Sirius pedig 6 millió előfizetőt – ezek az adók hirdetés nélkül sugározzák műsoraikat, az elfőzetői díjakból élnek –, mindkét vállalkozás veszteséges. Egyesülésükkel legnagyobb költségelemük, a dolgozók béréből és a zenék játszási jogából álló fix költségek „feleződnének meg”. Emellett azonos profilú műsorok helyett – megtartva az egymással párhuzamosan használatos csatornákat – többfélét kínálhatnának. Igaz, ezzel meg begyalogolhatnak a földi sugárzású rádióadók területére, amit ezek nagyhatalmú szövetsége (National Association of Bradcasters, NAB) ellenez – derül ki a The Ecnomist cikkéből.
