Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
világon egyre terjed az elektronikus ügyintézés, mert jóval olcsóbb és gyorsabb folyamatokat tesz lehetővé, mind az államigazgatásban, mind a magánszférában. Az elektronikus ügyintézés bevezetése minden ország it-stratégiájának részét képezi, alapja az elektronikus aláírás és technológiáinak használata. Az elektronikusan aláírt iratok érdekes problémája ezek hosszú távú megőrzése olyan módon, hogy megőrizzék törvény szerinti bizonyító erejüket valamint – és ez sem triviális – olvashatóak maradjanak akár 50 év eltelte után is. Ennek biztosítása egészen egyedi technológiákat igényel – jelentette ki Barsi.
Magyarországon a 2001.évi XXXV törvény de jure polgárjogra emelte az elektronikus aláírást és így bizonyító erővel ruházta fel az elektronikusan aláírt dokumentumokat. Ez lehet például szerződés, számla, jelentés. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a papíralapú iratok mellett megjelentek a bizonyító erővel bíró elektronikus magán- és közokiratok. Ezen elektronikusan aláírt iratok jellemzője, hogy ugyanolyan jogkövetkezménnyel bírnak, mint ha azokon kézi aláírást helyeztek volna el, de az eredetijük csak elektronikus formában létezik. Mivel a jogi szabályozás számtalan iratfajta (számlák, egészségügyi akták és így tovább) esetében megőrzési kötelezettséget ír elő bizonyos ideig – akár ötven évre is – ezek megőrzéséről a kötelezettnek gondoskodnia kell.
Az elektronikusan aláírt iratok egy részét, jogszabály alapján, úgynevezett minősített archívumban kell elhelyezni, amely archívum biztosítja a fenti alapelvek szerinti tárolást. A hosszú távra archiválni kívánt elektronikusan aláírt iratokat és dokumentumokat úgynevezett archív célú aláírással szükséges ellátni, ami lehetővé teszi, hogy az aláírás pillanatában létrejövő elektronikus dokumentumhoz minden olyan adat (például időbélyeg, tanúsítvány láncok, titkosítás) csatolásra kerüljön, amely az aláíró későbbi azonosítását lehetővé teszi. Ez biztosítja a letagadhatatlanság elvét, azaz az aláírt dokumentum végérvényesen az aláíró személyéhez csatolódik, abban további változtatás az aláírás érvényessége mellett nem lehetséges. Fontos szempont az irat titkosítása is, hiszen az aláírt dokumentum adattartalmát maga az archívszolgáltató sem feltétlenül kell, hogy megismerje. Ez az úgynevezett bizalmasság elve, amely legmagasabb szinten érvényesül egy minősített archívszolgáltató esetében, biztosítva azt, hogy az archívumban elhelyezett irat tartalmát illetéktelenek nem ismerhetik meg. A minősített archívum fizikailag biztonságos környezetben van, redundáns elhelyezéssel, azaz, az elektronikus iratok több példányban, egymástól térbelileg is elkülönítve kerülnek archiválásra.
A minősített archívszolgáltató törvényi kötelezettsége, hogy az archívumban tárolt iratok úgynevezett felülhitelesítéséről folyamatosan gondoskodjon, azaz a technológiát követve bizonyos időközönként az aktuális technológia felhasználásával újra és újra aláírja ezen iratokat, biztosítva ezzel a későbbi feltörhetetlenséget. Így biztosítható, hogy a ma elektronikusan aláírt dokumentumok több évtized múltán is bizonyító erővel bírnak majd, és a minősített archívumból előállított dokumentumokat a hatóságok joghatással bírónak fogadják el – jelentette ki Barsi.
