Elsősorban a közepes és nagyvállalatok gondja, hogy információs rendszereik (alkalmazásszigeteik) között a kommunikáció nehézkes, gyakran kézi beavatkozással történik, azaz az egyes alkalmazások nem, vagy csak korlátozottan „beszélnek egymással”. Az üzleti folyamatok végrehatása ezért sok esetben lassú, költséges, gyakori a hibás működés és a vállalat piaci alkalmazkodóképessége – vagyis az üzleti folyamataik gyors és hatékony módosíthatósága – alacsony szintű. Annak a célnak az elérése, hogy az alkalmazások úgy legyenek képesek az együttműködésre, mintha egy rendszer szolgálná ki őket, komoly és speciális szoftverfejlesztési tevékenységet igényel. Ez a folyamat az alkalmazásintegráció.
Az alkalmazásintegráció évek óta a nagy informatikai felhasználók (bankok, biztosítók, nagyvállalatok, telekommunikációs cégek) egyik legfontosabb fejlesztési területe – mondta előadásában Kovács András. Alkalmazásintegráció nélkül nem oldható meg a különböző értékesítési csatornák – fiók, telefonos ügyfélszolgálat, internet, mobil – egységes, gyors, a vevői elvárásokat kielégítő kiszolgálása. A vállalaton belüli rendszerek megfelelő integrációja nélkül nem valósítható meg a más cégekkel és intézményekkel történő, emberi beavatkozós nélküli hatékony együttműködés sem.
Az üzleti és üzemeltetési hatékonyság javítása mára már kevésbé „informatikafüggő”, ezért a nagy- és középvállalatoknál is előtérbe állítja az alkalmazásszigetek felszámolását. Minden cégméretre és bármilyen összetett problémára található megfelelő eszköz és megoldás, de a vállalati integrációt csak alapos tervezés, stratégia készítése után erős felső vezetői támogatás mellett, kisebb lépésekben végrehajtva lehet sikeresen megoldani. Az integrációs stratégiában komplex módon kell kezelni az alkalmazások konszolidációját is - az elavult alkalmazások megszüntetését, helyükre mások vásárlását vagy fejlesztését, az alkalmazások funkcióinak összevonását és így tovább.
A folyamatok vagy az alkalmazások integrációja mellett meg kell oldani az üzleti adatok és a nem adatbázisban tárolt adatok (dokumentumok, weblapok, iratok digitalizált képei, hang, kép) integrációját is. Előbbi az üzleti intelligencia, utóbbi a dokumentum- és tudáskezelés területe. Az üzleti folyamatokban sokszor kell felhasználnunk információt ezekből. Ugyancsak megoldandó a különböző rendszerek eltérő felhasználói felületeinek az egységesítése is.
Ezek a feladatok gyakran nagyon összetettek, speciális tudást igényelnek. Egy hagyományosan képzett programozói csapatnak bele is törhet a bicskája – állítja az IQSYS igazgatója. Erre valók az integrációra szakosodott cégek. Az integrátor – alapos felmérés után – segít a terv és a stratégia elkészítésében, a megfelelő integrációs eszközök kiválasztásában és összehangolásában.
Az informatikai alkalmazások világa egyébként a teljesen egységes vállalati platformok felé halad, ami szintén egyfajta integráció, az eddig különböző technológiájú és üzemeltethetőségű infrastruktúraelemek – portál, alkalmazásszerver, integrációs eszközök – egységesítése, összevonása. Ez jó az integrátornak, mert ezeket az eszközöket már nem kell összekapcsolni, és jó az üzemeltetőnek, mert egyszerűbb és olcsóbb a működtetésük.
Úgy gondolom – zárta szavait Kovács András –, hogy 10 éven belül az összes nagyvállalatnál megvalósul a szisztematikus integráció, valamint a korszerű vállalati platformok bevezetése, és így az integrátori piac még hosszú évekig az egyik legdinamikusabban növekvő it-ágazat lesz.
