A Westel Mobil Távközlési Rt. és a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Kutatóintézete 2001 óta dolgozik együtt a huszonegyedik század kommunikációjának kutatási programjában. A kutatási program első lépései a leltárkészítésre alapultak, amelyben a projekt alapelveit fogalmazták meg a szakemberek. Az első évben a csoport a saját érdeklődése szerint, a vonatkozó problémák saját logikája mentén kutatott. Csaknem három év eltelte után ma elmondható, hogy ez az elképzelés a magyar társadalomtudomány számára gazdagon gyümölcsözőnek bizonyult és a kutatatás nemzetközivé szélesedett. Eddig hat összefoglaló kötet készült a kutatási eredményekről, s a napokban készül a hetedik, angol nyelvű kötet. Az idén intenzív MMS-kutatásba kezdett az intézet, aminek az eredményét jövőre egy minden eddiginél nagyobb konferencián kívánják közzétenni. A rendezvényen a globális és helyi mobil kommunikáció lesz a fő téma.
A kutatási program első szakasza a „mobil információs társadalom” megjelölést kapta. A kutatásban ismert hazai és külföldi kommunikációelméleti szakemberek, filozófusok, pszichológusok, szociológusok, közgazdászok, nyelvészek, politológusok és tudománytörténészek vesznek részt. A mobiltelefont már nemcsak a beszédalapú kapcsolattartásra használjuk: az egyre inkább mindentudó adatátviteli eszközzé – mobil társsá – válik. Ellentétben a korábbi várakozásokkal, a „hálózatos” számítógépes kommunikáció a használók fizikai mobilitását nem csökkenti, hanem éppenséggel fokozza. Az élet minden területén a mobil internet-hozzáférés iránti igény radikális erősödésének vagyunk tanúi, miközben a vonatkozó fejlesztési kérdések számos ponton nyitottak, s a társadalomtudományi elemzés segítségét igénylik. A kutatás eddigi eredményeit néhány szóban összefoglalva elmondható, hogy a mobil kommunikáció olyan csúcstechnológia, amely egyértelműen hozzájárul a világméretű fenntartható fejlődéshez. Segíti az egyes személyek nemzeti és nemzetközi integrációját. Erőteljesen hat a globalizáció árnyoldalai ellen: áthidalja a digitális szakadékot, segíti a gazdasági felzárkózást, élhetővé teszi a decentralizált társadalmat, ember- és közösségcentrikus – mondja Nyíri Kristóf, az MTA Filozófiai Kutatóintézetének igazgatója, a kutatócsoport vezetője egy nemrég megjelent elemzésében. A kutatásból természetesen nemcsak a szociológusok, filozófusok profitálhatnak, hanem maga az operátor is, hiszen az eredményeket felhasználva javíthatja szolgáltatását, illetve képet kap a felhasználóiról és azok igényéről. Nem meglepő, hogy például a mobiltelefon-gyártók is hasonló kutatásokat végeznek és a szó szoros értelemben jövőkutatókkal szövetkezve próbálják felvázolni azokat a szcenáriókat, amelyek mentén tovább lehet folytatni a maroktelefonok fejlesztését, illetve az azokhoz kapcsolódó szolgáltatásokat.
Bár a kereskedelmi mobilkommunikáció története alig egy évtizedes, a róla szóló irodalom egy teljes könyvtárat lenne képes megtölteni. A Westel és az Akadémia együttműködésének eredményeiről legutóbb áprilisban rendeztek konferenciát. Ezzel párhuzamosan a Westel a technológiai kutatásra és az oktatásra is figyelmet fordít, hiszen 1995 óta támogatja a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mobiltávközlési kutatással összefüggő tevékenységét. Az egyetem és a távközlési vállalat szeptemberben kötött újabb megállapodást, amelynek értelmében a Westel 2006-ig meghosszabbítja az egyetemen működő mobil távközlési és informatikai labor támogatását. Ezzel a Westel eddigi támogatási összege meghaladja a 165 millió forintot. Azon túlmenően, hogy a laboratórium jól hasznosítható kutatási anyagokat kínál a cégnek, százharminc mérnök diplomamunkájához nyújtott gyakorlati segítséget. A most aláírt szerződéssel a Westel további 35 millió forinttal támogatja az egyetemi labort, amely a hazai mobiltávközlési kutatás meghatározó szereplőjeként immár európai uniós programoknak is hátteréül szolgál. A mobiltávközlési technológiákat kutató műhely számos témakörben vizsgálódik, ám jelenleg kiemelt szerepet kap a GPRS, a WLAN és Bluetooth kutatás.
Hőnyi Gyula
Hőnyi Gyula