Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Internet Hungary 2002 konferencia mottója: "Hol a gyorsítósáv az infosztrádán?", most a fejlett világban bárhol időszerű kérdés lehet - mondta Kovács Kálmán informatikai miniszter. Sajnos azonban a kérdés jelentősége ebben a pillanatban egészen más Magyarországon, mint a tőlünk nyugatabbra vagy akár a régiónkban található, a rajtnál még velünk induló, de időközben elhúzó országok körében. Magyarország az elmúlt négy év alatt lemaradt az információtechnológiai eszközök elterjedésében, az olcsóbb internetszolgáltatások megjelenésében, a társadalom digitális képzettségében. Internet-hozzáférésben például már a volt szocialista országok között is sereghajtónak számít Magyarország. Jelenleg a magyar háztartások mindössze 6 százaléka rendelkezik internetelérésre is alkalmas PC-vel. A kormány célja, hogy néhány év múlva 20 százalékra emelkedjen ez az arány. Felmérések szerint Magyarországon az internet elterjedésének egyik legnagyobb akadálya - a számítógépek hiánya mellett - a magas internetezési költség. A problémakör legégetőbbje az internetezés társadalmi-kulturális vonatkozása: sokan azt sem tudják, mire jó a világháló. Nem érzik fontosnak, nem látják a használatában rejlő lehetőséget. Az információs társadalom olyan szegényei ők, akik nem érzékelik nincstelenségüket. Ezért a kormányzat legfontosabb célja, hogy ezekre a problémákra elfogadható megoldást adjon. Csak az új típusú készségek elsajátítása, a magyar nyelvű internetes tartalmak minőségi és mennyiségi fejlesztése révén remélhető, hogy számottevően csökken a társadalmat megosztó "digitális" szakadék.
Az információs társadalom kiépítése nem egyetlen tárca feladatköre, így abban egyebek mellett részt vállal az Oktatási Minisztérium is. Magyar Bálint, a tárca vezetője kiemelte, hogy a minisztérium jövő évi költségvetésében rendelkezésre áll majd az az összeg, ami lehetővé teszi, hogy húszezerrel növeljék az iskolában lévő számítógépparkot. Ahhoz egyébként, hogy négy év alatt minden tizedik diák hozzáférjen a világhálóhoz az iskolákban, 120 ezer számítógépre lesz szükség, s Magyarország még ezzel sem éri el a svédországi szintet, ott három-négy tanulóra jut egy gép.
Magyarország nem csupán saját erejéből próbálja meg behozni lemaradását. A készülő Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) operatív programjait áthatja az információs társadalom kialakítását célzó programsor is - hangsúlyozta Baráth Etele, az NFT-ért felelős MeH államtitkára, aki megjegyezte, hogy a program elkészítése során számítanak az informatikai szakma minden szereplőjére, s ezért is helyezik el a tervezetet a világhálón.
Baja Ferenc, a MeH kormányzati informatikáért felelős államtitkára pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetgazdaság stratégiai területén, az IT iparágban a nemzetgazdaság átlagánál jóval kevésbé meghatározóak a piaci viszonyok, mivel Magyarországon e szektor megrendeléseinek - évente változó mértékben - mintegy 30-40 százaléka állami, túlnyomórészt kormányzati megrendelés. Ebből következően a kormányzat felelőssége az IT iparágban kettős természetű: egyrészt a piac szabályozása, másrészt a piac építése. Ezt a két szempontot azért kell a lehető legszigorúbban, és ebből következően az igazgatási struktúrában is államtitkárságként, illetve minisztériumként szétválasztani, mert a tulajdonos érdekei, valamint a piacépítés szabályozásában megmutatkozó szempontjai nagyon gyakran feloldhatatlan konfliktusként jelentkeznek. Egyrészt piacbarát szabályozásra van tehát szükség, másrészt átgondolt, politikai konszenzuson nyugvó stratégiát követő iparpolitikára. Ha ez a két, időnként egymást kizáró szempontrendszer nem különül el világosan, akkor az iparpolitikai prioritások követhetetlenekké, a jogi környezet pedig kiszámíthatatlanná válik, holott a feladat a szektor EU-konformmá tétele mellett annak megfelelő pozicionálása. Ma ezen a területen is versenyhátrányban vagyunk. Figyelnünk és támogatnunk kell azokat a technológiákat, amelyek a következő évtizedben versenyelőnyt biztosítanak Magyarországnak.
D. J.
