Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kézi számítógépek és a mobiltelefonok gyártói egyetértenek abban, hogy a piac számos különböző hordozható kommunikátort igényel majd a következő években. Az is egyértelműnek látszik, hogy ezek lényege a beszédátvitel és az adatfeldolgozás képességének kombinációja lesz, a két funkció arányait pedig a felhasználók eltérő igényei, illetve ugyanannak a felhasználónak akár a nap különböző szakaszaihoz illeszkedő, változó elvárásai határozzák majd meg. Arról azonban már megoszlanak a vélemények, hogy egészen pontosan milyen kategóriái jönnek majd létre ezeknek az új berendezéseknek.
A CeBiten bemutatott legújabb kommunikátoroknak három lényegesen eltérő fajtáját lehetett megkülönböztetni. A csúcson a beszédátviteli képességgel felruházott személyi asszisztensek vannak (PDA - personal digital assistant). Ezek a Palm Inc. Palm Pilotjához és a Compaq iPagjához hasonló eszközök, nagy adatfeldolgozási kapacitással, sok adat megjelenítésére alkalmas, nagy kijelzővel (miniképernyővel) rendelkeznek, ám ezzel egy időben beszédátviteli képességekkel is felruházzák őket, amihez általában egy bedugható fejhallgatót és mikrofont mellékelnek hozzájuk. A középső szinten található berendezéseket nevezhetjük okos telefonoknak. Ezek alapvetően beszédátviteli eszközök, amelyek azonban többféle adatfeldolgozási képességgel is rendelkeznek. Végül a legalsó szint a „hagyományos" mobiltelefonoké. Ezek hasonlítanak a legjobban a ma használatos készülékekhez, kiegészítve némi adatfeldolgozási tudással, aminek legjellemzőbb eleme a WAP-os (wireless application protocol) internet-hozzáférési képesség.
Eltéréseik ellenére két dologban hasonlítanak egymásra az új eszközök. Az egyik, hogy legtöbbjük képes a GPRS szabványon alapuló nagy sebességű adatátvitelre, a másik, hogy közülük egyre többe építenek be Bluetooth-csatolót, amelynek segítségével a felhasználó rögzített és mobil berendezései vezeték nélküli (rádiós) kapcsolattal is összeköthetők egymással.
A CeBiten bemutatott PDA-k közül az egyik a francia Sagem WA (Wireless Assistant) 3050-ese volt. A gyártó állítása szerint ez a 198 gramm súlyú termék az első igazán integrált adatfeldolgozó és beszédátviteli kézi komputer, minthogy elődeit csak speciális modul csatolásával lehetett képessé tenni a telefonálási funkció ellátására. A WA3050 várhatóan áprilisban kerül a boltokba, ára 1000 dollár lesz. A gépen a Microsoft Windows CE vezeték nélküli PDA-khoz optimalizált változata, a Pocket PC operációs rendszer fut. Funkciói érintőképernyőn, egy pálcával hozhatók működésbe. A gép első példányai GSM-hálózatokon lesznek használhatók (mindkét irányba 9,8 kilobit/másodperces átviteli sebességgel), de hamarosan megjelenik a GPRS-képes változat is. Utóbbi az úgynevezett 3+1-es megoldással üzemel majd, ami azt jelenti, hogy adatletöltéshez három időrést használ, ami 40,2 kilobit/másodperces sebességet biztosít, míg az információkéréshez egy időrést vesz igénybe, ami a legtöbb GPRS-hálózaton 13,4 kilobit/másodperces átviteli sebességet jelent.
Az idehaza nyomtatóiról ismert japán Kyocera egy okos telefonnal állt a hannoveri közönség elé. A 207 gramm súlyú QPC 6035 lenyitható billentyűzettel rendelkezik, amely mögött egy viszonylag nagy kijelző bújik meg. Ezen az alapvetően telefonnak tekinthető eszközön a Palm OS operációs rendszer 3.5-ös változata fut, ennek megfelelően alapfunkciója mellett lényegében egy Palm kézi komputer képességeit nyújtja. A 700 dolláros készülék, amely az Egyesült Államokban már kapható, CDMAone hálózatokon használható.
Az okos telefonok piacának másik érdekessége a Microsoft e berendezésekre optimalizált Stinger operációs rendszere és a nagy távközlési és kézikomputer-cégeket összefogó Symbian szövetség Epoc operációs rendszere közötti verseny. (Az Epocot a szervezet egyik tagja, a brit Psion kézikomputer-gyártó fejlesztette ki.) A brit Sendo Z100-asa az előbbi, az Ericsson R380-asa és a Nokia 9210-ese az utóbbi tábort képviseli.
A 99 gramm súlyú Z100-as GPRS-képes és lehetőséget ad egyebek mellett e-mail és más szöveges üzenetek, valamint MP3-as, illetve Windows Media zenei fájlok kezelésére. A berendezés 3+1-es konfigurációban működik. Az Ericsson és a Nokia készülékének súlya rendre 170, illetve 244 gramm, nagy hiányosságuk, hogy egyiket sem GPRS-hez szánták. A Nokia berendezése például csak HSCSD szabványú hálózaton használható. Ez ugyan 43,2 kilobit/másodperces átviteli sebességet is lehetővé tesz, azonban meglehetősen kevés szolgáltató választotta a rendszere alapjául.
A mobiltelefon kategóriáján belül maradó készülékek közös sajátossága, hogy GPRS-képesek. A CeBiten a Motorola négy ilyen termékkel jelent meg, egyikük (a V66-os) 4+1-es, a másik három (Talkabout 192, Accompli 008 és V120) 3+1-es sebességkonfigurációban működik. Az Alcatel One Touch 702-ese 2+1-ben, a Samsung SGH-Q100-asa 4+1-ben használható.
keret
A Motorola és a Psion idén év elején kénytelen volt felmondani az Odin projektet, amelynek az lett volna a célja, hogy közösen fejlesszenek ki kommunikátorokat. Mindkét fél PDA-képességekkel felruházott mobiltelefon-termékcsalád létrehozásában gondolkodott, ám a Motorola egy zsebben hordható készüléket akart, a beszédátvitel mellett meglehetősen korlátozott adatfeldolgozási kapacitással, míg a Psion egy nagyobb berendezésre gondolt, amelynek nagy képernyőjén egyszerre sok adatot lehet kezelni.
