Jogi állásfoglalásért az Országos Rádió és Televízió Testülethez (ORTT) fordult a közelmúltban a Magyar Reklám Szövetség (MRSZ) a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának médiabeli megjelenésével kapcsolatban. A szakmai párbeszédet, majd ezt követően az állásfoglalás kibocsátását kezdeményező levelet számos, az MRSZ és a Mecénás Klub tagvállalata aláírta. A kérés a cunamival kapcsolatos januári tapasztalatokra nyúlik vissza, amikor is a Tesco Globál Rt. gyűjtéséről beszámoltak ugyan a hírműsorok, a kereskedelmi lánc nevét viszont nem jelölték meg, csakúgy, mint a mátrakeresztesi árvíz áldozatainak gyógyszert adományozó Richter Gedeon Rt. esetében – idézi fel az eseményeket Mórocz János. A Mecénás Klub vezetője hozzáteszi: sokat várnak az adakozó cégek a klub égisze alatt készülő etikai kódextől is, amely a reklám, a szponzoráció és mecenatúra definiálása mellett támpontot adna a médiumoknak a jótékonysági akciók közlésével kapcsolatban is.
Hargiatai Lilla, az MRSZ főtitkára szerint mindez a médiatörvény hiányossága miatt van: a jogszabály nem foglalkozik ugyanis a mecenatúra fogalmával, médiabeli megjelenésével. Ma gyakorlatilag nincs olyan megoldás, amibe ne köthetne bele az ORTT. Jótékonysági felhívásként nem közölhetők ezek az események, mivel az ingyenes közzétételi lehetőséget az állami üzenetek számára tartják fenn a csatornák. A társadalmi célú reklám kategóriája szintén nem megfelelő, mivel ebben nem említhető márkanév. Sokan ugyanakkor kifizetnék a rendes reklámidőt is, viszont a jogszabálynak ez a megoldás sem felel meg, mivel az üzenet voltaképpen nem reklám, mint ahogyan azt a kereskedelmi hirdetési blokkok elején és végén jelölni kell – sorolja a lehetőségeket Hargitai. Az ORTT az első két esetben bújtatott reklámnak (semleges információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlására vagy szolgáltatás igénybevételére) minősítheti a közlést, holott a főtitkár szerint a jótékonykodó cég nevének közlése nem jár vásárlásösztönző hatással, csupán a vállalati imázst javíthatja. A joghézag mellett sokszor anyagi megfontolások is a jótékonykodó cégek mellőzését eredményezik, nagyobb hirdetési bevételek reményében – jegyezte meg Mórocz egy korábbi sajtóbeszélgetésen.
Az MRSZ célja az, hogy olyan állásfoglalást adjon az ügyben a testület, amely például az adomány értékétől függően lehetővé teszi a közlést, így a médiumok kockázatmentesen közölhetnék a meghatározott módokon és feltételekkel a jótékonysági információkat. Hargitai szerint a megrendelő cégek a mostaninál többet és gyakrabban szánnának jótékony célra, ha erről valamilyen fórumon tájékoztathatnák a közvéleményt és alkalmazottaikat. A nonprofit kutatócsoport felmérése szerint a nagyobb és közepes magyarországi cégek 18 százaléka nem költene semmiképp jótékony célra, 40 százalékuk viszont szánna erre pénzt, ha az akció szerepelhetne a sajtóban, illetve médiában.
Az RTL Klub már egy évvel ezelőtt megalkotta a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának közlésével kapcsolatos belső szabályozását, amit azóta is alkalmaz, anélkül, hogy vitába keveredett volna az ORTT-vel – mondta lapunknak Kotroczó Róbert hírigazgató. A szabályzat szerint amennyiben jelentős összegű (legalább 10 millió forint) támogatást ad egy cég jótékony célra, akkor a társaság nevét közlik a híradóban. E gyakorlat társadalmi felelősségvállalás a tévétársaság részéről – teszi hozzá Kotroczó. Annak meghatározása azonban, hogy mi minősül jótékony célnak, a csatorna saját döntési joga. Azt nem tartaná jónak az RTL Klub, ha az ORTT vagy más szervezet kötelező jellegű állásfoglalást hozna, mivel a társaság belső szabályzata kiállta a próbát, és ezen a gyakorlaton nem kívánnak változtatni – hangsúlyozta a hírigazgató. A csatorna a híradóban közli a vállalati adományozással kapcsolatos üzeneteket, mivel itt nyílik lehetőség a megfelelő hosszúságú riportok közzétételére. Társadalmi célú reklámként nem kifejezetten a médiatörvény miatt nem sugározhatók ezek a riportok – Kotroczó szerint a jogszabály nem tiltja kifejezetten azt, hogy cég tegyen közzé jótékonysági közleményt –, csupán eddig nem volt erre példa, így nem tudni, az ORTT hogyan fogadná az esetet.
