Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A szélessávú internet-előfizetések számának növekedésével Magyarországon is egyre terjed a zene-, szoftver- és filmletöltés legnépszerűbb formája, a fájlmegosztó hálózatokon történő csereberélése. Az Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közhasznú Alapítvány (ASVA) becslései szerint a magyar moziszakmának 5-6 milliárd forintos bevételkiesést okoznak a letöltések, míg a feketepiacon 25 milliárd forintra tehető a játékok, filmek, és kábeltelevíziós jellopások forgalma.
A moziban vadászik az ASVA
Az ASVA egy hónappal ezelőtt indított országos akciót a kamerás kalózok megfékezésére, amelynek során arra buzdította a moziba járó közönséget és a mozik alkalmazottait, hogy jelentsék, ha kamerázó nézőt látnak, és minden rajtakapás, illetve rendőrségi eljárás esetén 100 ezer forintos jutalmat kapnak. A győri Cinema Cityben dolgozói bejelentést követően fogtak el egy kamerás kalózt, aki az Átok című filmet digitális kamerával rögzítette. A rajtaütők az akció bejelentésekor tartott sajtótájékoztatón kapták meg a jutalmat. Az eset óta ugyan nem történt újabb bejelentés, Kálmán András szerint az akció mégis sikeresnek bizonyult, mert elriasztó hatása volt. A lapunk által megkérdezett jegyszedők és gépészek szerint viszont a rossz minőség miatt ma már nem jellemző, hogy a filmeket a moziteremben rögzítik, többségüket szinkronstúdiókból csempészik ki, így fordulhat elő, hogy egy-egy darab már a megjelenés előtt megtalálható a hálón. A legtöbben úgy vélik, a forgalmazók is okolhatók a letöltés és másolás terjedéséért, ugyanis túl drágán (3–5 ezer forintért) kínálják a DVD filmeket, zenei CD-ket, pedig az esetleges árcsökkentéssel a feketepiaci forgalmat szorítanák vissza.
Az ASVA jogi álláspontja szerint a fájlcserélő hálózatokat használó passzív letöltők is vétkesek, de a bűnüldöző szervek és az alapítvány tevékenysége nem ellenük irányul – mondta lapunknak Kálmán András, az alapítvány igazgatója. A szervezet a jogértelmezés kérdésében az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesülettel sem jutott megegyezésre, az utóbbi szerint ugyanis, ha a felhasználó magáncélra tölt le, nem mást kér fel erre, és nem oszt meg semmit, nem lehet felelősségre vonni. A szerzőket, előadóművészeket és kiadókat a magáncélú másolásra való tekintettel külön díjazás illeti meg: az adathordozókra kivetett jogdíjat az állam a lemezeladási adatok alapján osztja el. (Az írható audio CD-k után 56, az írható DVD-k után 4,7 giga byte-ig 150, a felett 300 forint jogdíjat kell fizetni.)
MACI a letöltők védelmében
Nemrégiben civil szervezetet alapítottak a fájlcserélő hálózatok és szoftverek hazai felhasználói. A másolható javakat fogyasztók érdekeit védő civil szervezet (MACI) kezdeményezőinek célja, hogy a kusza jogi szabályozás és a közel sem egységes jogi értelmezés közepette egyértelmű és világos iránymutatást adjanak a multimédiás fájlok használatához fűződő jogokat illetően. A szervezet szerint a művészeknek előnye is származhat a fájlmegosztó hálózatokból, mivel sokan itt hallanak először az újdonságokról és a letöltés után meg is vásárolnak egy-egy gyári CD-t, illetve DVD-t. A hálózatok segítségével pedig ráadásul olyan művek is elérhetőek, amelyek kereskedelmi forgalomban nem – vagy már nem – kaphatók.
Egy hónap alatt másfél milliós nyereség
Az ORFK tavaly több mint 19 ezer szerzői jogsértéshez kapcsolódó esetet vizsgált, a VPOP Közép-magyarországi Regionális Parancsnokságának szellemi tulajdonjog védelemmel foglalkozó osztálya – amely egy éve alakult – pedig 12 esetben indított eljárást illegálisan az országba érkezett vagy onnan kiszállított, jogvédelem alatt álló hanghordozók, filmek, illetve szoftverek ügyében. A csempészek által okozott kár 5–10 millió forint – mondta lapunknak Almási Gyula, az osztály vezetője.
Az idén számos rendőrségi akció indult az ASVA feljelentése nyomán DVD-kalózok, illetve FTP-szerverek és fájlmegosztó hubok üzemeltetői ellen. Március végén így bénult meg az ország legnagyobb fájlcserélő rendszerének egyik központja, a Mátrix hub is. A szerver üzemeltetője 3 ezer forintért kínált letöltésre szerzői jogvédelem alatt álló filmeket, szoftvereket, valamint zenei felvételeket, és néhány hét leforgása alatt 1,5 millió forint bevételre tett szert.
