BUX 139468.07 -0,3 %
OTP 45970 0,0 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Ötödével nőtt a magyar reklámtorta

Magyarországon a hagyományos médiumokban megjelent hirdetések értéke idén az első háromnegyed évben 22 százalékkal, 223 milliárd forintra nőtt, listaáron. A gyenge évkezdés ellenére a nyári időszak viszonylag jól alakult. Nagy kérdés, hogy az utolsó negyedév milyen forgalmat hoz.

2002. október 28. hétfő, 23:59

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A hagyományos médiumokra számolt magyarországi reklámtorta értéke idén az első kilenc hónapban megközelítette a 223 milliárd forintot - a Mediagnozis listaár alapján számolt adatai szerint. Ez nominálisan 22 százalékkal haladja meg az előző esztendő azonos időszakáét, a fogyasztói inflációval korrigálva pedig mintegy 16 százalékos növekedést jelent. Ez az érték kissé magasabb a lakossági fogyasztás bővülésénél. A KSH adatai szerint ugyanis a magyarországi kiskereskedelmi forgalom volumene az első nyolc hónapban 10,3 százalékkal haladta meg 2001 azonos időszakáét. A hirdetési szempontból különösen fontos élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem forgalma 10,8 százalékkal gyarapodott a nyolc hónap során.
A havi bontásból kitűnik, hogy idén mindegyik hónap a 2001-esnél nagyobb forgalmat hozott. A szokásos nyári pangás a megszokottnál kisebb visszaesést hozott, különösen a június volt erős hónap. Magyarországon a hagyományos médiumok költési adatai szerint csak mérsékelten érezhető a nemzetközi reklámpiacot sújtó visszaesés. Hirdetési szempontból különösen jól alakult a második negyedév, amikor a havi költés meghaladta a 29 milliárd forintot. Tavaly az utolsó negyedév az éves reklámpiaci forgalom 31 százalékát tette ki.
A gyakorlatban a listaáras és a valóságos forgalom között továbbra is igen jelentős a szakadék. A különbségnek többféle oka lehet. Gyakori a pénzkímélő barter alkalmazása, emellett a televíziók önpromóciója is torzítja a képet. Az ágazati szereplők szerint általában a listaáron számított reklámköltés felére tehető a ténylegesen kifizetett hirdetési érték. Kivétel a televíziós hirdetés, ahol a listaár harmadára tehető a ténylegesen fizetett összeg.
A médiatípus szerinti bontásból kiderül, hogy a köztéri szegmens forgalma az inflációtól elmaradó, a mozireklámoké azzal nagyjából megegyező, a többi hagyományos médiumé az inflációnál nagyobb mértékben nőtt. A televíziók „papíron” 22 százalékos reklámbevétel-növekedést értek el, így az idei első kilenc hónapban több mint 131 milliárd forintot könyvelhettek el. Ha ezt harmadoljuk, az mintegy 43 milliárd forintos forgalmat jelent. A könnyebben kalkulálható területek közül a folyóiratok és a napilapok egyaránt 7 százalék bevételnövekedést értek el nominálisan.
Domokos László

Domokos László
Domokos László

Ez is érdekelhet