Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Mit jelent az innováció ma a gyógyszeriparban?
- A fogalom általános meghatározása szerint arra utal, hogy milyen új termékekkel áll elő a szektor. Az innováció értelmezése azonban sokkal szélesebb, kiemelten fontos például az üzleti modell erőteljes, előremutató változása. A gyógyszeripar az egyik leginnovatívabb iparág világszerte, bár sokan attól beszélnek, hogy a szektor innovációs potenciálja jelentősen csökkent az utóbbi években. A korábbiaknál kevesebb átütő erejű új molekulát fedeztek fel napjainkban. Ennek oka egyrészt az, hogy sok betegségnél már sikerült megfelelő megoldásokat találni, így egyre szűkül az a terület, ahol áttörést jelentő innovációkra nyílik lehetőség. Másrészt megváltozott a törzskönyvezés módszertana, sokkal nagyobbak az elvárások a hatékonyság és a biztonságosság szempontjából. Ezekből adódóan jelentősen megváltozott a gyógyszerkutatás módszertana és költségstruktúrája: a kutatás költségeinek 10-25 százalékát jelenti ma az alapkutatás és 75-90 százalékát a gyógyszerfejlesztés, a betegeken való kipróbálás. A Novartis tavaly globálisan 7,5 milliárd dollárt fordított kutatás-fejlesztésre - nagyobb összeget a magyar egészségügyi költségvetésnél.
- Milyen irányba mozdult el a kutatás-fejlesztés?
- A korábbi kutatások a sok beteget érintő területekre koncentráltak. Nagy hozzáadott értéket teremteni ezekben a szegmensekben rendkívül költséges lenne. A beteg és a finanszírozó elvárásainak megfelelni, melyek pontosan az innováció értékteremtésére koncentrálnak, nagyon nehéz. A gyógyszeripari kutatás ezért olyan irányba fordult, ahol limitált a betegek száma és maga a betegség is nehezebben felismerhető. A fejlesztők ma a betegségek alapmechanizmusait keresik és ezekhez állítanak elő megoldásokat, egy-egy betegprofilnak leginkább megfelelő terápiák kifejlesztésével. A kutatás módszertanában is változást hozott a technológiai fejlődés, egy genetikai elváltozás ugyanis sokszor különböző módon bontakozik ki, ezért egy-egy molekula egymástól eltérő betegségeknél is kiválóan használható. Finanszírozói oldalról a fejlesztési irányok továbblépésének lehetőségeit az is meg fogja határozni, hogy a társadalom milyen tudásokat lesz hajlandó megvásárolni a gyógyszeripartól. Becslések szerint a lakosság elöregedésével az egészségügyi kiadásokban Magyarországon negyven éven belül 500 milliárd forintos többlettel kell majd számolni.
- Mit jelent az üzleti modell változása?
- Az előző évtizedekben a jelentős marketingbefektetéseken volt a hangsúly, az orvosokat saját termékeik előnyeiről igyekeztek meggyőzni a gyártók. Mára a gyógyszeripar eltávolodott a sok orvoslátogatóval, nagy beruházással járó modelltől, a fókuszba az került, hogy miként lehet a betegutakat úgy alakítani, hogy az egészségügyi rendszernek és a betegnek is (egészség)nyereséget jelentsen. Ma már nem elég a gyógyszert előállítani, a marketingeszközöknek is hozzáadott értéket kell teremteniük a beteg számára. A betegeknek szembesülniük kell betegségük várható következményeivel. Meg kell érteniük azt, hogy a gyógyuláshoz nekik is hozzá kell tenniük, az ő egészségükről van szó. Az ellátórendszernek ezt a folyamatot kell segítenie. A gyártók így nem gyógyszereket promocionálnak, hanem azt, hogy mi szükséges a beteg gyógyulásához, egészségértéke megtartásához. Finanszírozási szempontból ez azt jelenti, hogy később vagy egyáltalán nem kerül kórházba a páciens, így a gyógyítás társadalmi költsége lényegesen kisebb lesz.
- A jelenlegi hazai szabályozási környezet milyen lehetőségeket ad a fejlesztéseknek?
- A gyógyszeripari innováció hozzáadott értéket termel, ennek pedig költsége van. Az innovációs szempontú előrelépéshez arra lenne szükség, hogy ne pusztán a finanszírozás nullszaldós szemszögéből tekintsünk a támogatásba való befogadásra. Az ilyen technológiák hatása csak hosszú távon jelentkezik, a gyógyszerköltségek emelkedése mellett a szövődmények elkerülésével az ellátórendszer takarít meg forrásokat. Évről évre menedzselt gazdasági környezetben - főleg a mostani, nehéz körülmények között - nem egyszerű innovációbarát rendszert kialakítani, ez azonban hosszabb távon komoly versenyhátrányt jelent majd hazánknak. A környező országokban a hazainál jobb az innováció finanszírozási helyzete, így jobbak a kilátásaik kutatási projektjeik számának gyorsabb növelésére. Az innovatív gyógyszergyártás Magyarországon mintegy 20 milliárd forintot fordít fejlesztésre évente. Jelenleg 90 fejlesztési projekt fut a Novartisnál Magyarországon, a társaságnál 19 fő csak gyógyszerfejlesztéssel foglalkozik. Évről évre több beteget vonunk be a vizsgálatokba, ami kiegészítő jövedelmet biztosít orvosoknak, illetve hozzájárul a vizsgálati centrumok eszközparkjának fejlesztéséhez is.
Dr. Vörös András, Novartis Onkológia
Az onkológia egy igen gyorsan fejlődő, az alapszakmákhoz mérten új ág az orvostudományon belül. A területen tapasztalható fejlődés több okra vezethető vissza - magyarázza Vörös András, a Novartis Hungária onkológiai üzletágának vezetője. Egyrészt az egyre pontosabb diagnosztikai eljárásoknak, illetve a rendszeresebb orvos-beteg kapcsolatnak köszönhetően folyamatosan nő az időben észlelt és még kezelhető daganatos elváltozások száma. Másrészt a betegszám emelkedéséhez az iparosodott világ növekvő károsanyag-kibocsátása is hozzájárul. Ezen okok következményeként az onkológia kiemelt figyelmet nyer, ami innovációs szempontból markánsan megjelenik. A terület legfontosabb kutatási irányát a célzott terápiák jelentik, amelyek molekuláris szinten beépülve gátolják a daganatsejtek burjánzását. Ez a fajta kutatási irány forradalmasítja a rák kezelését. Azon elsődleges cél, hogy a rákos megbetegedések krónikus betegséggé alakulhassanak, bizonyos területeken már megvalósult. Ez jelentős lépés a végleges cél, a gyógyíthatóság eléréséhez. Mindez rövid távon jelenti azt is, hogy a kiterjedt forrásigényű kórházi ellátást egyre több területen célzott járóbeteg-kezelés válthatja ki. A Novartis Onkológia úttörő munkát végez a kutatás-fejlesztés területén, többnyire az eddig lefedetlen és ún. ritka onkológiai indikációkban. Jelenleg is - hazánkban is egyre nagyobb számban - futó klinikai vizsgálatok komoly eredményekkel biztatnak az olyan eddig elhanyagolt területeken is, mint például a szintén daganat indikálta, csecsemőkortól megjelenő tünetegyüttes, a sclerosis tuberosa. Mindez - vagyis a jövő gyógyszereinek kifejlesztése - gyógyszer-finanszírozási többletigényt jelenthet, természetesen magában hordozva az egészségnyereséget és ennek nemzetgazdasági előnyeit, azaz a tágabb társadalmi szinteken jelentkező megtakarításokat - tette hozzá Vörös András.
Radó Péter, Consumer Health
Az otc-üzletág (over the counter - azaz a vény nélkül kapható gyógyszerek) logikája az fmcg-, azaz a gyorsan forgó fogyasztási cikkek (például az élelmiszerek) piacához közelebb áll, mint a gyógyszeriparhoz, a két szektor hibridjeként fogható fel - fogalmazott Radó Péter, a Novartis otc-üzletágának vezetője. A vényköteles készítményekkel szemben itt nem a kutatás-fejlesztés, hanem az innováció a jellemző, ennek két formája pedig a kereskedelmi, illetve az új termékek bevezetéséhez kapcsolódó eljárások. Utóbbira jó példa Radó szerint a folyamat, amikor kikerül a vényköteles körből egy-egy termék, és attól kezdve szabadon reklámozhatóvá válik. Új terméket emellett tényleges új fejlesztéssel is bevezethetnek a gyártók (bár erre viszonylag kevés példa van ebben az iparágban), illetve licencmegállapodásokkal is piacra kerülhetnek új készítmények. A kereskedelmi innovációk alapvetően marketingszempontú megoldások, a kiszerelések alakítása lehetőséget ad például az egyes betegségek szezonalitásának kiszolgálására: a kisebb csomagok szezonon kívül, a nagyobb kiszerelések pedig azon belül népszerűek a betegek körében. A csomagolás megjelenésének fejlesztése pedig a fogyasztóknak vonzóbb módon jelenítheti meg az adott márkát - fejtette ki Radó. Mindezek mellett a globálisan megalkotott televíziós reklámok hazai piacra adaptálása, illetve a patikán belüli (eladáshelyi), a készítményeket bemutató anyagok fejlesztése sorolható az üzletág innovációs tevékenységébe.
Brázay André, Sandoz Hungária Kft.
A generikus (azaz lejárt szabadalmú) gyógyszerek gyártásának fontos szerep jut abban, hogy megteremtsék az innováció lehetőségét - fogalmazott Brázay André, a Novartishoz tartozó Sandoz Hungária Kft. ügyvezetője. A jelentősen olcsóbb generikusokból származó megtakarítás forrásokat szabadít fel az innováció számára, amely ciklust a Novartis elsőként fedezte fel - tette hozzá. A Sandoz a generikus készítményeket ugyanazon minőségben állítja elő, legtöbbször ugyanazon technológiai folyamat részeként, mint az innovatív termékeket. A terület másik innovációs irányát jelentik a használatra vonatkozó fejlesztések, amelyek a felhasználás biztonságát növelik, illetve csökkentik a költségeket is. A Sandoz generikus gyártóként nagy összegeket fektet a kutatásba: jelenleg is mintegy 700 molekula áll feldolgozás alatt. Az ügyvezető szerint egy generikus gyártónak nagyobb figyelmet kell szentelnie a gyártás hatékonyságára, mint egy innovatív gyártónak. Emellett a fokozott verseny miatt kiemelt szempont a differenciálás, azaz többek között a kiszerelésben vagy a felszívódásban valamilyen pluszelőnyt kell biztosítani a felhasználó számára. A készítmények fele ma már úgynevezett biológiai folyamattal előállított termék. Ezek nagy molekulákat jelentenek, gyártásuk meglehetősen komplex, így intenzív kutatás-fejlesztést igényelnek generikus oldalon is: az általános, kétmillió dolláros ráfordítással szemben 80-100 millió dollárról van szó ebben az esetben Brázay szerint.
