Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Hogyan alakulnak a nyomdaipari megrendelések és a forgalom idén?
- Az előző év azonos időszakához képest átlagosan mintegy tízszázalékos forgalom-visszaesés jellemzi a nyomdaipart, azonban úgy tűnik, hogy a csökkenés üteme lelassult 2009-ben. A szövetséggel kapcsolatban álló piaci szereplők többsége a megrendelésállomány enyhe növekedéséről számolt be az utóbbi időszakban, többen vissza tudtak térni a 2-3 műszakos termelésre. A beruházások azonban a tavalyi szinten maradtak, a cégek változatlanul a jelenlegi állapot stabilizálására törekednek, a válság előtti szinthez képest 30-50 százalékkal csökkentek a fejlesztések. Egyre kevesebb cég szűnik meg, jellemzően a kisebb családi vállalkozások és nem a nagyobb cégek dőltek be idén. Az iparág foglalkoztatási rátája folyamatosan csökken, 2006-2007-ig 6 százalék körüli szinten stabilizálódott, 2008-2009-ben azonban már 10 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta, javulás pedig egyelőre nem tapasztalható.
- Megállt a vállalási árak csökkenése?
- Tavaly év elején a nyomdák a sokkhatás kivédése érdekében egyre alacsonyabb vállalási árakat ígértek. A megrendelők pedig e nyomott árszintre normál, tárgyalási alapot jelentő összegként kezdtek tekinteni, így a korábbi árbevételek elérése lényegesen nehezebbé vált. Becsléseink szerint átlagosan 10 százalék körüli éves szintű árcsökkenés sem tekinthető túlzásnak. Az alacsony árak és a költségek emelkedése miatt a nyomdák árrése is jelentősen csökkent, a korábbi átlagos 5-7 százalékról 3-5 százalékra, ez a nyereségtartalom pedig már nem jelent elegendő fedezetet a beruházásokra.
- Az árszintcsökkenés milyen hatással van a rotációs nyomdákra?
- A rotációs nyomdák nagy része a lap- és magazinpiacon működik, a tíz nagyobb és húsz-harminc kisebb üzem a teljes nyomdai piac 40 százalékát képviseli. Ez a szegmens a legnagyobb fejlesztőként az elmúlt öt évben 15-20 milliárd forintot ruházott be Magyarországon, termelési mennyisége pedig évi 100 ezer tonna felett volt 2009-ben. A legnagyobb szereplők által előállított volumen tavaly átlagosan 10 százalékkal csökkent, árbevételük 5-10 százalékkal múlta alul az egy évvel korábbit, nyereségük pedig ennél is nagyobb mértékben csökkenhetett. A lap- és magazinpiac árbevétele 2009-ben 35-40 milliárd forint volt, az valószínűsíthető, hogy csak nagyon kevesek tudtak nyereségesen működni. A szövetséghez tartozó összes nyomdánál 2006-ban még 10 százalék körüli volt a veszteséges cégek aránya, ez 2009-re megduplázódott.
- Mi jellemzi a többi nyomdaipari szegmenst? Folytatódott a digitális nyomtatás dinamikus bővülése?
- A csomagolás meg tudta őrizni pozícióit, a nemzetközi tendenciáknak megfelelően pedig a főként kereskedelmi kiadványokat előállító digitális nyomtatás tovább bővült, az előző évekhez hasonlóan éves szinten 5-10 százalékkal. A digitális technológia térhódítása összefügg a példányszámok folyamatos csökkenésével és az elektronikus kommunikációs formák terjedésével. A mobil eszközökön való újságolvasás és az e-bookok a következő egy-két évben Magyarországon is jelentős szerephez jutnak. Az iparág olyan komoly, strukturális átalakulás előtt áll, amelynek bekövetkeztét a válság csak gyorsította. A könyvnyomtatás 15 százalékos részarányt jelent a nyomdaiparon belül, a termelés itt átlagosan 10 százalékkal esett vissza a tavalyi 21 ezer tonnás volumenről, a szegmens árbevétele 6 százalék körüli mértékben csökkent, forgalma 15 milliárd forint volt tavaly.
- Mennyit változtak az alapanyagok árai, illetve az egyéb költségek?
- A legnagyobb tételt a papír jelenti, ennek ára átlagosan tizedével emelkedett idén, ráadásul a korábbi években nem tapasztalt ellátási problémák is felmerültek, a kiszolgálási idő több hétre emelkedett. A költségeket növelik a korábbi években felvett, nagyrészt svájcifrank- vagy euróalapú fejlesztési hitelek törlesztőrészletei is. A szövetség szervezésében idén tavasszal tartott közös beszerzésben részt vevő húsz-harminc cég 200 millió forintos megtakarítást ért el áram- és gázvásárlásaiban. Azonban ez a megoldás is csak enyhítheti a világpiaci ár vagy éppen az orosz szállítások hatásait, az áram ára a liberalizáció hatására viszont az elmúlt három évben folyamatosan csökkent.
- Hogyan tudnak fellépni a körbetartozások csökkentése érdekében?
- A fizetési morálból eredő kiszolgáltatott helyzetet csak úgy lehet megszüntetni, ha az azonos érdekcsoportba tartozó nyomdák egységes képet mutatnak. Ez természetesen nem kartellezést jelent, de nem szabad megengedni, hogy a nagy potenciállal rendelkező vásárlók még alacsonyabbra - akár a költségszint alá - nyomják az árakat, egy lélektani árhatárt kell meghatározni. A nemfizetőket csak megfelelő információk birtokában lehet kiszűrni, e téren több magánkezdeményezés is létezik, a szövetség is listázza a heti csődértesítő alapján a bedőlő piaci szereplőket. A kintlevőségek a szektor teljes árbevételének 3-5 százalékát tehetik ki, ami a 2009-es 160 milliárd forintos forgalommal számolva több milliárd forintot jelenthet.
- Milyen kilátásokkal tekintenek a jövő évre?
- A gazdaságpolitikai intézkedésekről egyelőre kevés részlet ismert, hatásaik pedig még kevésbé láthatóak. Kérdés például, hogy a még nem látható törekvések mennyiben tudják kivédeni, hogy például az energiaszektor különadóját a piacra hárítsa. A beruházási kedv növelése szempontjából legfontosabb azonban a kiszámítható szabályozás és a bürokrácia csökkentése. A támogatási pályázatok korábban bonyolultak voltak, sokak szerint több gondot okoztak, mint amennyi hasznot hoztak, az ügyintézés és a tájékoztatás javítása jelenthet itt megoldást. A kevésbé optimista forgatókönyvek szerint jövőre - a gazdaságpolitikai tervek részleteit nem ismerve - folytatódhat a visszaesés az ágazatban, azonban üteme valószínűleg tovább lassul. Az optimista várakozások is csak stagnálásról szólnak, a 2008-as szint elérése még nem lehet reális cél. A nyomdaipar összes árbevétele 2008-ban 176, tavaly 165, az idei becslések szerint pedig 160 milliárd forint lehet.
