Magyarország a hamisított bankjegyek száma alapján - nemzetközi összehasonlításban - a középmezőnyben szerepel: 2009-ben 9041 hamis bankjegyről érkezett bejelentés az MNB-hez, ez az év végén forgalomban lévő 252 millió bankóhoz képest elenyésző. A leggyakrabban az 5, 10 és 20 ezres címleteket hamisítják - az összes lefoglalt utánzatnak több mint 80 százalékát ezen névértékű bankjegyek tették ki. A hamis valuták előfordulása nem jelentős, évek óta alig változik: tavaly 1917 hamis külföldi fizetőeszközt - főként eurót és amerikai dollárt - foglaltak le.
Az utóbbi években, 2007 negyedik negyedévétől jelentősen csökkent a forintmásolatok száma, aminek oka az addig nagy számban hamisított "csík nélküli" ezerforintos forgalomból való kivonása volt. A csökkenés azonban csak átmenetinek bizonyult, tavaly ismét a korábbi évek szintjére emelkedett a hamisítás mértéke. A hamisítók manapság már leginkább a magasabb címleteket preferálják. Ebből következik az okozott kár növekedése is, ami az elmúlt évben hozzávetőleg 80 millió forintot tett ki.
A legtöbb hamisítványt irodai sokszorosító eszközökkel (színes fénymásolóval és nyomtatóval), csekélyebb részüket egyszerűbb nyomdai módszerek alkalmazásával készítik - tudta meg lapunk az MNB-től. Nagy részük figyelmesebb rátekintéssel, illetve egyszerű tapintással is kiszűrhető, mivel felületük egy képes újsághoz hasonlóan sima. A komolyabb módszerekkel készített hamisítványok kiszűrésében nagy szerepük van a kereskedelemben dolgozó pénztárosoknak. A valódi bankjegyeken olyan biztonsági elemek találhatók, amelyek a pénztárakban is egyszerűen ellenőrizhetők: a megfelelő dupla fénycsöves (UV-A és UV-C) lámpákkal minden hamisítvány észlelhető. A hamis bankjegyek kiszűrését erre szakosodott pénzfeldolgozó cégek, illetve a jegybank napról napra korszerű, nagy teljesítményű gépekkel ellenőrzi. Az MNB tapasztalatai szerint leginkább az olyan, egyszerű helyzetekben próbálnak meg visszaélni a hamisítványokkal, amikor feltételezhető, hogy a bankjegyeket nem ellenőrzik komolyabban.
