Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az agrár- és vidékfejlesztés operatív programja (AVOP) - szem előtt tartva az Európai Unió támogatási alapelveit és gyakorlatát - a nemzeti fejlesztési tervben (NFT) megfogalmazott stratégia nemzeti céljaihoz kapcsolódik. A program továbbviszi és beépíti a hazai agrártámogatási rendszer előremutató, az unióssal konzisztens elemeit, számol az előcsatlakozási programok (PHARE, SAPARD) adta lehetőségekkel, az e programok keretében megvalósuló fejlesztésekkel. A nemzeti érdekek alapján igazodik a közösségi agrárpolitika (KAP) céljaihoz és tekintettel van a közösség nemzetközi kötelezettségeire, így a mezőgazdaságot érintő WTO-megállapodásokra.
Az uniós agrártámogatásokból - mai árfolyamon - a csatlakozás első évében 143 milliárd forint, 2005-ben 189 milliárd forint, 2006-ban pedig 214 milliárd forint juthat Magyarországnak. Ezekhez a forrásokhoz évente legalább 15, 18, illetve 21 milliárd forintnyi társfinanszírozás adódik hozzá, plusz az a 90 milliárd forint, amelyet az unió még évente nemzeti támogatásként megenged. Ez azt jelenti, hogy az idei 269 milliárd forint - amelyből 19 milliárdot a SAPARD-támogatások uniós része tesz ki - után jövőre összesen 248 milliárd, 2005-ben 297 milliárd, 2006-ban pedig 325 milliárd forint támogatáshoz juthat a magyar mezőgazdaság, ezen felül - az uniós agráralku lehetővé teszi, hogy - a magyar költségvetés további évi 100-150 milliárd forintot fordíthat mezőgazdasági célokra e három esztendőben.
Bár az EU agrártámogatásai az áthúzódás miatt nem feltétlenül használhatók fel az adott évben, végül e forrásokból kellene javítani a mezőgazdasági termelés és élelmiszer-feldolgozás versenyképességét is, környezetbarát módon fejleszteni a mezőgazdaságot, racionalizálni a földhasználatot és elősegíteni a vidék felzárkóztatását - szerepel az NFT agrár- és vidékfejlesztési terveiben.
A mezőgazdasági termelés és élelmiszer-feldolgozás versenyképességének javítása - amelyre az AVOP összesen 705,3 millió eurónyi költséget számol - magában foglalja a termelés humánfeltételeinek javítását, valamint a mezőgazdasági termelés és a feldolgozás korszerűsítését.
Számos probléma is nehezíti azonban a helyzetet. Az egyik legfontosabb, hogy a földtulajdon és a földhasználat elkülönült, az egyéni gazdálkodók földtulajdona és -használata elaprózódott, ezenkívül a melioráció és az öntözés színvonala sem megfelelő. Ráadásul az egyéni gazdák vállalkozói-piaci ismeretei hiányosak, az ültetvények fajtaösszetétele elavult, de nem megfelelő színvonalú a műszaki-technológiai eszközrendszer és az infrastruktúra sem. A célok megvalósulását szolgáló intézkedésekkel az esetleges piacvesztés veszélye és a foglalkoztatás csökkenése számottevően enyhíthető, illetve megelőzhető a korszerűtlen termékstruktúra kialakulása. Az eredmények elsősorban középtávon, a versenyképesség és a hatékonyság javulásában, a piaci pozíciók megerősítésében jelentkeznek. A magyar mezőgazdaság fejlett technikai-technológiai szinttől való lemaradásának mérséklésére már a 2003-as agrártámogatási rendszerben is történnek erőfeszítések. Kiemelt szerepet kapnak ugyanis az ezt elősegítő támogatások. Például egyes gyümölcs- és szőlőfajok telepítése, a környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés támogatása, a sertés- és baromfi-tartástechnika, továbbá a zöldség-gyümölcs feldolgozás korszerűsítése tartozik ide. Az NFT szerint ültetvényfejlesztés csak a közös agrárpolitika szabályozásával és korlátozásaival összhangban engedhető meg.
A közvetlen és a piaci támogatásokon kívül az EU-tól vidékfejlesztési támogatások is igényelhetők. Az utóbbiak forrása a garanciaalap és a strukturális alapok. A garanciaalap vidékfejlesztési szubvenciói az agrár-környezetvédelmet, a kedvezőtlen adottságú térségeket, a korkedvezményes nyugdíjazást, a mezőgazdasági területek erdősítését, termelői szervezetek létrehozását, az állat- és környezetvédelmi előírások teljesítését egyaránt támogatják. Ilyen célokra az unió jövőre 38 milliárd forint támogatást biztosít, 2005-ben 41 milliárdot, 2006-ban pedig 44 milliárdot, ezekhez Magyarországnak 20 százalék önrészt kell adnia.
Tóth László Levente
