Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az előző rész tartalmából: a kelet-közép-európai fesztiválversenyt Szlovákia nyerte a Pahodával, mert arányosan ott a legolcsóbb egy jó koncert, de jó a Sziget és a lengyel Open’er is, az osztrák Novarockot azonban kiröhögtük. Most jönnek az igazi nagyvadak Nyugat-Európából, ahol a számlálók és a nevezők is ugranak egy nagyot, mert sokkal többe kerül a belépő, de sokkal többet is kapunk érte. Még két megjegyzés: angol induló nincs, mert ott órák alatt elfogy minden jegy, és pontosan tudjuk, hogy olvasónk nem ül az internet előtt kigúvadt szemmel e célból, valamint országonként csak egy indulót engedélyeztünk, ami igazán csak Spanyolországot viselte meg.
A mediterrán ország ugyanis az itt javasolt Primavera Soundon kívül két hasonlóan erős fesztivált rendez a nyáron – Benicassim és Summercase –, a barcelonai esemény mégis első lett az egyenlők között. Ennek három legfontosabb oka a Sonic Youth (gyakorlatilag őket nyúlja mindenki, aki zajos gitárzenét készít), a White Stripes (közmegegyezés szerint az esszenciális XXI. századi fehér blues, egyébként egy fiú és egy lány, akik bulvárhősök), valamint a felfutóban lévő, illetve az ínyencek körében már befutott közepesen híres, ámde kiváló zenekarok zavarba ejtő mennyisége. Ezek felsorolására nem vállalkozunk, a skála a világ talán legvidámabb zenekarától, a furcsa nevű ausztrál Architecture in Helsinkitől – amely egyfajta posztmodern Beach Boys – a tökéletes ellentétéig, a csigalassúan apokaliptikus Low-ig terjed. Lesznek olyan érdekességek is, mint az egyaránt a hetvenes évek óta pályán lévő punklegendák, a Buzzcocks és a Fall – ezeket ugyan beárnyékolhatja az öreg oroszlán-effektus (avagy kínossági faktor), persze elsülhetnek éppen ellenkezőleg is. Nem lehet szó nélkül hagyni a Smashing Pumkins fellépését, ami annyira rock, mint az István, a király ősbemutatója, és Wilcotét, aki a folkzenében ugyanekkora. A barcelonai Parc de Forumban május 31. és június 2. között megrendezett eseményre 125 euróért (31 250 forint) lehet belépni, a jóérzéshányados így 1562.
Észak felé haladva következik Franciaország a romantikus nevű Rock en Seine (Rock a Szajna mentén) fesztivállal. Ott lesz Björk, a Time-magazin-címlapos Arcade Fire – hacsak Win Buttler énekes le nem betegszik ismét, mint a tavaszi Európa-turné alatt – és a The Jesus And Mary Chain nevű formáció, ami részben azért érdekes, mert kilenc év után álltak össze ismét, részben pedig azért, mert aki nem a Sonic Youth-t utánozza, az őket. Rajtuk kívül Tool, Hives, Cansei de Ser Sexy, Eric Truffaz (eddig a szokásos), a szuper pszichedelikus pop Shins, illetve a srí lankai rapperlány M.I.A, csak a Faithless ne lenne – le is vonunk érte egy pontot. Száz euró a fesztivál ára (25 ezer forint), így 2272 forintra jön ki a jóérzés darabja. Ha az olvasó nem riad vissza egy leheletnyi közhelyességtől, elsőrangúan szórakozhat a nyár végén néhány napot Párizsban párjával. Különösen, mert a fesztivált a főváros Saint-Cloud nevű külső kerületében rendezik – addigra aligha kell már tartani az elnökválasztás vagy a nyáron esedékes parlamenti választások által generált, esetleges külvárosi szajnai hullámoktól.
Elfogadhatatlanul elfogultak vagyunk a nürnbergi Rock am Ring/Rock in Park fesztivállal: nem jó. Felkeresését csak abban az esetben javasoljuk, ha az olvasó, aki fiatal korában rengeteg V’Moto-Rockot/Tankcsapdát hallgatott, amúgy is Németországban jár üzleti úton, amelynek keretében ipari telephelyeket látogat meg. Mit lehet egy olyan fesztivál védelmében mondani, ahol fellép a Linkin Park, a My Chemical Romance, a Good Charlotte és a Papa Roach, a silány tinirock eme négy apostola, tucatnyi hasonszőrű együttes társaságában? Annyit mindenképpen, hogy lesz White Stripes, Smashing Pumpkins, Hives, Arctic Monkeys és Slayer. A sok levonás miatt a 125 eurós (31 250 forintos) belépő 6250-es jóérzéshányadost ad ki, ami annyira magas, hogy büntetésből – és az olvasó védelmében – csak azt áruljuk el, hogy elseje és harmadika között van, de azt nem, hogy melyik hónapban.
A belga Wechterre már elfogyott a jegy, a Benelux államokat így a holland Pinkpop (május 26–28.) képviseli, amely nevével ellentétben egyáltalán nem ígérkezik barbie-s hangulatúnak. Lehet fanyalogni, hogy Iggy Pop meg a Stooges már a Szigeten is százszor volt, de ő tényleg jó, akárcsak a Smashing Pumpkins, az Arctic Monkeys, a Scissor Sisters, a Muse, továbbá bizonyos hangulatban a Gogol Bordello és Marylin Manson is – az utóbbi hat persze kevésbé, mint Iggy. (Bizonyára feltűnt az olvasónak, hogy sok helyen azonos nevek szerepelnek. Ez nem azért van, mert a popbiznisz ilyen belterjes bagázs, hanem azért, mert ha egy nagyobb együttes turnéra indul, rendszerint több fesztivált is megjár.) A Linkin Park és a Good Charlotte szerepeltetését itt sem bírták kihagyni, amiért kíméletlen pontlevonás jár. A helyszín egyébként Heerlen város, Amszterdamtól pontosan 134 mérföldre, de ez az információ a 5227 forintos jóérzésár (115 euró, azaz 28 750 forint a jegy) tudatában különösebben nem fog lázba hozni senkit. Talán, ha Amszterdam központjában lenne, valahogy rá lehetne beszélni egy-két olvasót, de így kicsit nehezebb.
Ha már fényezünk valakit, az legyen északi kedvencünk, a dán Roskilde (július 5–8.). Személyes tapasztalataink alapján nem is tudunk ellenérvet felhozni a fesztivál ellen, ahol most fellép az Arcade Fire, a Beastie Boys, Björk, a The Who – igen, az a bizonyos ősrégi The Who –, a Red Hot Chili Peppers, valamint kritikailag elismert újhullámos zenekarok „barcelonai” mennyisége. Ha igazán jó propagandisták lennénk, még a My Chemical Romance szerepeltetésének szégyenét is elhallgatnánk, ám nem szeretnénk kellemetlen meglepetést okozni az esetleg odalátogató jóérzésű olvasónak. A fesztiválnak otthont adó kisváros Koppenhága közelében van, a program abszolút városlátogatás-kompatibilis, a jóérzés egysége 2500 forintba kerül (szép kerek 200 euró, 50 ezer forint/20 jóérzés).
A végeredmény a szabad verseny és a tapas híveinek lehet kedves: Spanyolország győzött, ahol az országon belül egyébként is három fesztivál aspirált, hogy e cikkbe kerülhessen. A szajnai nyárutó és a dán nyárközép szintén értékelhető eredményt ért el – a többiek helyett javasoljuk a Hajógyári-sziget felkeresését.
