Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyarok relatív többsége (43 százaléka) szerint a gyakorlatban az országnak csak katasztrófahelyzetekben kell segítenie a harmadik világ szegény országait, 36 százalék szerint egyáltalán nem kell, míg minden ötödik ember mindenképpen segítene – derült ki a Marketing Centrum közvélemény-kutatásából, amelyet az Anthropolis Egyesület megbízásából végzett. A felmérés szerint a megkérdezettek többsége elsősorban a nemzetközi szervezetek feladatának véli a harmadik világ rászorulóinak támogatását, és ezután következik csak a civil szervezetek, a magyar kormány, végül pedig a magánszemélyek szerepvállalása. (A felmérés keretében az idén szeptemberben 2006 18 évnél idősebb állampolgárt kérdeztek meg a magyar külpolitikáról, a harmadik világ segítéséről, saját adományozási hajlandóságáról és a szolidaritás fogalmának jelentéséről.)
A magyarok adományozási hajlandósága a társadalmi-demográfiai változók szerint eltérő: összességében az iskolázatlanabbak és a szegényebbek kevésbé hajlandóak adományozni. A legtöbben valamilyen természeti katasztrófa áldozatain, illetve az éhezőkön segítenének, a prioritási listán a háborúk áldozatai állnak a harmadik helyen. A gazdagabbak és az iskolázottak pedig nagyobb arányban áldoznának globális környezetvédelmi célokra. A szolidaritás a relatív többség szerint pusztán segítségnyújtást jelent, és a legkevésbé felelősségvállalást.
A felmérés szerint a felnőtt magyarokat a különböző közéleti, politikai témák közül a külpolitika érdekli a legkevésbé. Mint minden politikai kérdés, a magyar külpolitika megítélése is elsősorban pártállásfüggő: a kormánypártok szavazói pozitívabban ítélik meg a mai magyar külpolitikát, mint az ellenzék hívei. Mindezzel együtt a jelenlegi kormány külpolitikájának megítélése nem túl kedvező. A követendő külpolitika irányával kapcsolatban viszont az elvek szintjén a megkérdezettek többsége a globalista, a demokratikus értékekért kiálló külpolitikával értett egyet.
