Kezdjük a kirándulást Tokajban, „a borok királya, a királyok bora" fellegvárában. Múzeuma - hajdanában a görög eredetű Karácsony család falfestményekkel díszített lakóháza - egyházművészeti gyűjteményén kívül a tokaji bor dicséretéről szóló idézeteket tár a látogató elé Anatole France-tól Petőfiig, s betekintést nyújt a környék néprajzi hagyományaiba. Az egykori Rákóczi-Dessewffy-kastély ma diákotthon, nyáron pedig képzőművészeti alkotótábornak, illetve a Tokaji Írótábornak a helyszíne. Érdemes elsétálni a zsinagóga épületéhez, amely valamikor a tokaji serháznak adott helyet. S ha már a városkában időzünk, a Kossuth téren bizonyára rátalálunk a Rákóczi-pincére. Huszonnégy járata másfél kilométer hosszan kacskaringózik a föld alatt, egyenletes hűvösben tartva a hegy nemes nedűit.
Sárospatak a Bodrog két partján épült ki. A „Bodrog-parti Athén" - miként gyakran emlegetik gazdag hagyományai révén - legfőbb látnivalója a XI. században emelt, majd később tovább épített vár, amely a magyar gótikus és reneszánsz építészet egyik legszebb emléke. Ne mulasszuk el fölkeresni a várban a Rákóczi-múzeumot. A közelben található a hajdani trinitárius kolostor, amelyben ma szálló működik, kápolnájában rendezték be a boltíves éttermet. A legenda szerint Patakon született Árpád-házi Szent Erzsébet. Szobra - Varga Imre alkotása - a román kori körtemplom alapjai előtt emelkedik, mögötte pedig a régió legnagyobb gótikus csarnoktemploma áll, amelyet a XIV. században kezdtek építeni. A református kollégiumot 1531-ben nyitották meg, úgynevezett Nagykönyvtárában 300 ezer kötetet őriznek. A város művelődési háza Makovecz Imre egyik legjelentősebb alkotása.
Sok történelmi hagyományt őrző falut is útba ejthetünk. Széphalom Kazinczy Ferenc emlékét idézi. Lakóháza helyén Ybl Miklós 1873-ban görög templom stílusú mauzóleumot épített, ebben nyílt meg az író-költő emlékmúzeuma, közelében van a sírja. Füzérradvány nevezetessége az ugyancsak Ybl Miklós által épített Károlyi-kastély. Százhektáros parkjában platánóriások alatt hűsölhetünk. Hollóháza az ország legészakibb települése, porcelánmúzeuma messzi földön híres. Kékeden az öt évszázaddal dacoló Melczer-kastélyt érdemes fölkeresni. Telkibánya valamikor arany- és ezüstbányászatáról híresült el, ezt a kort idézi múzeuma. Gönc huszita házában - ma tájház - őrzik az egykor Európa-szerte elismert űrmértéket, a gönci hordót. A 136,7 literes hordót az aszú érlelésére éppúgy felhasználták, mint a borok tárolására.
Vizsoly református templomában látható az ott nyomtatott biblia egyik eredeti példánya, fordítója, Károli Gáspár a gönci katolikus templom plébánosa volt. Érdemes bekukkantani Göncruszkán a református templomba: a XIII. században épült, román stílusban, bővítése a gótika jegyeit őrzi.
Aki nem merészkedik meszszebbre, hanem megállapodik mondjuk Szerencsen, annak is sok élményt nyújthat egy hétvége. A „Hegyalja kapuja" Thököly Imre, Bocskai István és a Rákócziak idején nyüzsgő, eleven kisváros volt. Gótikus református templomában választották Erdély fejedelmévé Bocskai Istvánt 1605-ben. Várkastélyában kapott helyet a múzeum, amelynek érdekessége a világ minden részéből 825 ezer képeslapot bemutató kiállítás. Mád határában az ősi zsidó temetőt érdemes fölkeresni. Tállyában a Rákóczi-kúria, a Maillot-kastély, a katolikus és a református templom, valamint a temetőben Lavotta János zeneszerző (1764-1820) sírja vonzza a turistákat.
Gyapay Dénes
Gyapai Dénes