Gyapai Dénes

Frigga és nudli

Míg a szomszédos Itália gasztronómiájára a gazdag földesurak, a városállamok udvartartásának rafinált konyhaművészete nyomta rá a bélyegét, addig Karintiában az a visszafogottság határozta meg az étkezéskultúra hagyományait, amely az önellátó parasztgazdaságok ház körül megtermelt választékára alapozta lakóinak szakácstudományát. Máig is a tejtermékek, a gombóc, a tészták, a lisztből készült nokedli és nudli, a főzelékek és a káposzta a meghatározó a tartomány ételkínálatában. Persze, a vendéglőkben az évszázadok folyamán sok fantáziadús fogás született a szakácsok keze nyomán. Rendkívül változatos formákban készítik el például tavasztól a spárgát - egyesületet is alapítottak a spárgás vendéglősök -, novemberben pedig a liba a sláger. Tömérdek kristálytiszta tó tartozik Karintia turisztikai látványosságai közé. Az ezer tó pedig rendkívül ízletes halételekhez szolgáltatja a nélkülözhetetlen alapanyagot. Ponty, harcsa, sügér és csuka, angolna, fogas és főleg pisztráng gazdagítja a vendéglők ételválasztékát. Igaz, nem olcsó mulatság a hal: a tavak többsége ugyanis magántulajdonban van, s a halászatot kizárólag a helyi szükségleteknek megfelelően engedélyezik. Abban viszont biztosak lehetünk, hogy az asztalunkra kerülő halétel friss: az édesvízi halak ugyanis a tengeriekkel ellentétben csak rövid ideig tárolhatók. Persze a hús sem hiányzik az étlapokról: ízletes sültek, malacpecsenye, frissen készült véres hurka és házi füstölt sonka szinte valamennyi karintiai vendéglőben más-más saját recept alapján készül. Sokfelé megkóstolhatjuk a friggát, ez nem más, mint serpenyőben sütött sajt, tojás és szalonna, amihez kenyeret vagy puliszkát szervíroznak. Ehhez gyümölcsbort vagy hűvösebb napokon egy pohárka cseresznye- vagy szilva-, esetleg körtepálinkát kínálnak. Karintiai specialitás - némi olasz hatásra - a töltött nudli. Egyes szakácsok szalonnával vagy sajttal, mások (édességnek ajánlva) körtével vagy szilvával töltik. Ha karintiai bolyongásunk alkalmából egy étterem cégérén azt olvassuk: „Kärtnerisch aufgetischt”, bátran térjünk be. Ezekben a vendéglőkben ugyanis a tartomány konyhaművészetének teljes választékát kínálják, hagyományos receptúra alapján. Mintegy kétszáz ilyen cégérre bukkanhatunk Karintiában. A vitathatatlanul nehéz, kiadós húsos, káposztás, nudlis fogások mellett természetesen a könnyű, zöldségekből készült, kalóriaszegény ínyencségek sem hiányoznak az étlapokról. Általános vélemény: a friss saláták méltán gazdagítják Karintia gasztronómiáját. Gyapay Dénes

Irány a Balaton!

Újabban üdülőhelyeinken, tavaink mentén, történelmi városainkban mind több a hazai vendég. Torz képet mutat annak az országnak az idegenforgalma - hazánk sokáig ilyennek számított -, amely kizárólag a külföldiekre épít. Bármily banális, ezúttal mi is hazai tájakat ajánlunk olvasóink figyelmébe a Balaton déli partján. A hivatalos évadnyitón már túlvagyunk, a magyar tenger szállodáiban, panzióiban, kempingjeiben és üdülőházaiban azonban még koránt sincs telt ház. A nyári készülődés viszont javában tart. Balatonlellén például június 15-én avatták fel az új vitorláskikötőt, ahol a legkorszerűbb körülmények között 220 hajó vethet horgonyt. Korábban itt csak 80-at tudtak fogadni. A kikötőhöz hatalmas autóparkoló csatlakozik, az újonnan épült klubházban pedig étterem, eszpresszó, tusoló várja a vitorlázókat. Július közepén átadják a lelleihez hasonlóan európai normák szerint kialakított, 107 férőhelyes szigligeti vitorláskikötőt. Az idei nyáron már a Mahart Balatoni Hajózási Rt. 22 kikötőjében egyszerre akár 1650 vitorlás vethet horgonyt. Más kérdés, hogy a szakemberek szerint a Balaton a mostani 3500 helyett 15-20 ezer kishajót is kényelmesen elviselne víztükrén. A cég mindenesetre a Gazdasági Minisztérium támogatásával és saját erőből 2006-ig megkétszerezi kikötőinek befogadóképességét. Ha már egy hétvégét vagy hosszabb időt Lellén töltünk, érdemes az úszás és a napozás örömein kívül a várost és környékét is fölfedezni. Talán kevesen tudják, hogy a településről már az 1055-ből származó tihanyi alapítólevélben is olvashatunk, mégpedig az itt épült Szent Kelemen bazilika kapcsán. Valamikor erre húzódott a rómaiak fontos „hadiútja”, amely Dalmácián át az Adriáig vezetett. Lellén érdemes fölkeresni a Kapoli-múzeumot: a két Kapoli Antal „ apa és fia „ nemcsak Somogy, hanem az ország legkiválóbb fafaragói közé tartozott, a népművészek munkái Ligeti Miklós szobrász alkotásaival egyetemben a Kossuth Lajos utca 35. szám alatti, XVI-XVII. században épült parasztházban tekinthetők meg. Érdemes egy kiadós gyalogtúrára is vállalkozni, s elsétálni a Kishegyre. Egy gémeskút útbaigazít: ennyi maradt a hajdani Al- és Felgamás falvakból, amelyek nem élték túl a török időket. Szőlőskertek között vezet az út az 1758-ban fölszentelt Szent Donát kápolnáig, vele szemben áll a Jankovich család egykori vincellérházából átalakított csárda. Innen, a dombtetőről csodás kilátás nyílik a tó túlsó partjára, Badacsonytól Tihanyig. A közeli Balatonboglár a déli part borvidékének központja. A szőlők területe ebben a térségben ma már eléri a 3500 hektárt. A boglári Várhegyen kora vaskori földvár maradványait tárták föl. Ha kiadós hajókirándulásra szeretnénk indulni, annak sincs akadálya. Huszonhat motoros személyhajó, illetve vitorlás bonyolítja le a tó személyforgalmát. Siófokról minden kedden 10 órakor balatonfüredi városnézéssel egybekötött kirándulásra invitálnak Nagyvázsonyba a vár és a lovagi játékok megtekintésére. Szerdánként a balatonföldvári kikötőből 9 órakor indul az Uránusz vitorlás Füredre és Tihanyba: borkóstoló és egy hangulatos csárdában elköltött ebéd, a két település nevezetességeinek megtekintése szerepel a programban. Gyapay Dénes

Kapus György regionális igazgató: A magyar turizmus kiállta a próbát

Kapus György nem mindennapi életutat mondhat magáénak: Brazíliában született, ahová édesapja a második világháborút követően kivándorolt. Iskoláit is ott végezte, érettségi bizonyítványát Sao Paolóban állították ki, majd a bécsi közgazdasági egyetemen szerzett diplomát. Tíz évig a Malév bécsi kirendeltségén dolgozott, onnan az argentin légitársasághoz szerződött igazgatónak. 1990-ben elnyerte az Osztrák Nemzeti Idegenforgalmi Hivatal budapesti képviseletének igazgatói állását. Tizenegy évi magyarországi munkájának elismeréseként az Osztrák Köztársaság elnöke magas kitüntetésben részesítette, amit a napokban vett át Günter Birbaum budapesti nagykövettől.

Barangolás Karintiában

Karintia az ezer tó tartománya. Egészen pontosan 1270 tóé, s ha ezekhez odaképzeljük a 245 várat és kastélyt, a fenyvesekkel borított hegyoldalakat és az alpesi tisztásokat, a patyolattiszta falvakat és romantikus kisvárosokat, nos akkor aligha választhatunk nyári vakációnk színhelyéül alkalmasabb terepet. A múlt év nyarán 10 millió vendégéjszakát regisztráltak Ausztriának ebben a szépséges térségében, az ott járt magyarok száma 14 ezer volt. Az idén elsősorban a Klagenfurt közelében fekvő Friesachba invitálják a turistákat. A „várak városa” Karintia legrégibb települése, egykori székhelye. Az alig 5600 lakosú városkában, az egykori fejedelmi udvarban és a hozzá csatlakozó magtárban október végéig tart nyitva az 1800 négyzetméteren rendezett, több mint négyszáz tárgyat bemutató kiállítás, a „Középkori színtér: Friesach”. Legendák kelnek életre benne, s hála a korszerű technikának, megelevenedik Merlin, a varázsló, Arthur király és az egyszarvú históriája. Gyönyörködhetünk a templomok harangjátékában, megcsodálhatjuk a korabeli kézműveseket munka közben, találkozunk a lovagok életét megörökítő vándorénekesekkel, kintornásokkal és mutatványosokkal. S ha megéheztünk, megszomjaztunk, harmincnál több vendéglőben kóstolhatjuk meg a letűnt korok kedvenc fogásait és italait, természetesen korhű öltözetű pincérek közreműködésével. Június 22-23-án Spittalban, a Dráva (Drau) partján - nem messze Villachtól - Salamanca-ünnepet tartanak. Arra a Gabriel von Salamancára emlékeznek, aki 1533-ban olasz mesterembereknek megbízást adott a reneszánsz Porcia-kastély fölépítésére. Két napon át vándormuzsikusok, mutatványosok, lantosok és komédiások fogják benépesíteni Spittal utcáit: látványuk hamisítatlanul felidézi a XVI. század hangulatát. Ugyanitt, a Porcia kastély árkádos udvarában július 5-8. között nemzetközi kórusversenyt rendeznek. Július 15-én öt világrész legalább ezerhatszáz sportolója áll rajthoz az Ironman Austria triatlonverseny startjánál. Több korábbi világbajnok is indul a 3,8 kilométeres úszásból, 180 kilométeres kerékpározásból és 42 kilométeres futásból álló versenyen a Wörthi-tónál. Andrew Lloyd Webber rockoperáját, az Evitát játsszák osztrák művészek július 21-től augusztus 19-ig, összesen huszonkét alkalommal a Wörthi- tó színpadán. A veldeni öbölben augusztus 25-ig minden szerdán, pénteken és vasárnap este 22 óra 15 perces kezdéssel különleges fény- és hangjátékban lehet részünk. Augusztus 1-5. között nyolc helyszínen - a klagenfurti strandfürdőben, Pörtschach és Velden pályáin - rendezik meg a 2001. évi strandröplabda-világbajnokságot, világsztárok részvételével. Ugyanezekben a napokban zajlik a villachi búcsú, amely az osztrák népszokásokból nyújt látványos ízelítőt. A Millstatter-tó partján, Seebodenben augusztus 9-12. között egy furcsa művészeti ág, a testfestészet fesztiválja várja az érdeklődőket. Az európai bodypainting-fesztivált négy évvel ezelőtt hirdették meg először, s tekintettel a nagy érdeklődésre, azóta évről évre megismétlik. Augusztus 18-án Ferenc József császár születésnapjára emlékeznek Millstattban, a császári család egykori kedvenc üdülőhelyén. Helyi, trieszti és dél-tiroli zenekarok koncertjével kezdődik az ünnepség, majd ebéd után a városháza elől indul a színpompás menet, élén a császár és családja imitátoraival, őket követik az udvari méltóságok, a céhek és egyesületek képviselői, valamint a muzsikusok, valamennyien a kort idéző pompás öltözékben. A Harley Davidson-motorosok bizonyára ott lesznek hazánkból is szeptember 5-9. között a Faaker-tó partján rendezett Európa-találkozón. Ezreket várnak a csodamotorok nyergében, s legalább húszezren lesznek kíváncsiak rájuk, legalábbis a rendezők számításai szerint. Gyapay Dénes

A halandó építészet

Emlékszünk még, mennyi vitát és vihart kavart Makovecz Imre lepkeháza, amelyet a sevillai expóra tervezett? Előttünk van vajon Vadász György különös hajója, a hannoveri világkiállítás magyar pavilonjának épülete? Netán van valami képünk arról, milyen tervek születtek az utóbb elmaradt budapesti expo épületeire? Föl tudjuk emlékezetünkben idézni egy nemzetközi vásár pavilonjait, vagy már elhomályosította őket az idő, túllépett rajtuk a kor? Különleges kiállítás nyílt meg az Országos Műemlékvédelmi Hivatal épületének (Budapest, I., Táncsics M. u. 1.) aulájában: a Magyar Építészeti Múzeum rendezte meg a Pavilon-építészet a XIX-XX. században című tárlatot. „A kiállítás mindig formaképzés, az új eszmék formai megjelenésének laboratóriuma, kísérleti terepe volt és az is marad: az kell, hogy maradjon!" - Szabó István építész 45 esztendővel ezelőtti sorait választották mottóul a kiállítás rendezői. Az építészét, akinek a nevéhez évtizedeken át a vásártervezés fűződött, s aki igazán jól tudta, mit jelent az a „halandó" építészeti terület, amelyet úgy nevezünk: pavilonépítészet. „Halandó" - mondhatjuk bátran, hiszen ezek a tervek csak röpke, kiállításnyi időre születnek. Néhány hét, esetleg hónap csupán az életük - a kiállítás, a vásár ideje -, s azután helyükbe lép majd az új építmény, az új kiállítás, új vásár. A szakemberek úgy is mondják, a pavilonépítészet az „ideiglenesség" műfaja, de azért hozzáteszik, hogy az ideiglenesség hátrányából sokszor erény születhet, hiszen az építmény nem önmagáért van, hanem kialakítása értelemszerűen szolgálja funkcióját, pontos és határozott teret enged a kiállított tárgyaknak, kiemeli azokat, hangsúlyozza fontosságukat. Az OMVH székházában megrendezett kiállítás bemutatja azokat a válogatott, művészet- és építésztörténeti dokumentumokat - eredeti képeket, tervrajzokat, maketteket -, amelyek jól érzékeltetik a pavilon-reklámépítészet útját, fejlődését, jelentősebb állomásait. De nemcsak a kiállítási pavilonok láthatók itt, hanem képet kapnak az érdeklődők a kioszkpavilon, a mulatóház, a zenepavilon, a kútház, a buszmegálló- és hírlappavilon építészetéből is. Látható a magyarországi kereskedelmi pavilonok „ősének" tekinthető, XIX. század eleji, klasszicista „városligeti dohányárus házikó" terve, amely a Szépítő Bizottmány anyagában maradt fenn. De ott van az első Országos Kiállításra épült Iparcsarnok képe 1885-ből, s láthatók a századfordulót követő magyar építészeti alkotások az itáliai nemzetközi kiállításokon. A két világháború közötti Budapesti Nemzetközi Vásárok dokumentumai szép számban képviseltetik magukat a tárlaton. Pontosan nyomon követhetők azok a stílusbeli változások is, amelyek a történelemszemléletből következtek. A „Felvidék régi építési formái alkalmaztassanak!" - így szólt például a felhívás 1939-ben. A háborút követő időszak a kiállítás-építészetben is meghozta a szocreál divatját, hogy azután majd egyre jobban képviseljék a kiállítási építmények is a XX. század második felének az „ideiglenességben" is határozottan megfogalmazott, modern építész-szemléletét. A pavilonépítészeti kiállításhoz csatlakozik az OMVH pincegalériában bemutatott, érdekes kortörténeti dokumentumokat tartalmazó tárlat a Medgyaszay-Benkó István Emlékmúzeum anyagából, amely a Lemberg és Budapest Hadikiállításai 1916-18. címet kapta. Mindkét kiállítás július 13-ig látható, naponta (hétvégén is) 9-17 óráig. Gyapay Dénes

Ízes kalendárium

Mikszáth Kálmántól kölcsönözte jelmondatát a múlt év decemberében szolnoki székhellyel alakult Magyar Gasztronómiai Fesztiválok Egyesülete: „Nem szabad a magyar konyhát pusztulni hagyni!” Éves programjukból kiderül: minden hónapra jut egy-egy - olykor több - olyan esemény, amely méltán fölkeltheti az ínyencek érdeklődését.

Bécsi nyár

Ezúttal rövid kitérővel egy bécsi utat kínálunk olvasóinknak. A kitérő csupán annyi, hogy ne Hegyeshalomnál lépjük át a határt - ott hétvégén úgyis nagy a forgalom -, hanem Kópházánál vagy Kőszegnél. Onnan néhány perc alatt elérünk a burgenlandi Lutzmannsburgba, ahol gyermekeinkre - és persze a szülőkre is - igazi élmény vár a napfényfürdőben. A vízi paradicsomban 111 méter hosszú fedett óriáscsúszda és 68 méteres vízi csúszda várja a vendégeket. Az apróságok akár pelenkában is lubickolhatnak a bébiúsztatóban és az öt, az ő méreteikre szabott csúszdával és vízi gombával felszerelt sekély vizű játszómedencében. A nagyobbak az élménymedencében hancúrozhatnak, amelynek óriáscsúszdáját fény- és hangeffektusok teszik még érdekesebbé. A termálvíz kútja 650 méter mély, a 41 fokos vizet langyosra hűtik a hullámmedencében - amelyet egy barlang és vízesés egészít ki -, valamint a szabadtéri nagymedencében. Kellemes délelőtti strandolás után folytathatjuk az utat Bécsbe. Az osztrák főváros idei nyári szenzációja a Kunsthistorisches Museum El Greco-kiállítása. A kitűnő görög művész - valódi nevén Domenikosz Theotokopoulosz (1541-1614) - negyven művét tekinthetik meg a múzeum látogatói szeptember 2-áig. Az El Grecók a budapesti Szépművészeti Múzeumból, a madridi Pradóból, a New York-i Metropolitan múzeumból, a washingtoni National Galleryből kerültek néhány hónapra a bécsi kiállítás termeibe. A múzeum általában 10-18 óra között látogatható, csütörtökönként azonban este 22 óráig tart nyitva. Bécs másik meglepetése az idei nyárra: június végén megnyílik új múzeumnegyede. A Bécsben máris MQ-nak rövidített kulturális központ hatalmas területen épült ki, az óváros szélén. Az egykori udvari istállók helyén hangulatos vendéglők és kávézók is helyet kaptak. Lesz bábszínház és kisebb koncertterem, s itt nyitja meg kapuit a gyermekmúzeum, a Leopold múzeum, a Ludwig modern művészetek múzeuma és a bécsi műcsarnok, amelynek falai között „A barokk party” című kiállítást már június 12-étől megnyitják. A bécsi múzeumnegyedet a világ tíz legnagyobb, hasonló rendeltetésű épületkomplexuma közé sorolják. Ha már az osztrák fővárosban időzünk, a Raimund színházban július 8-áig, majd augusztus 24-étől folyamatosan megtekinthetjük a Hair musical rockos újrafeldolgozását. Június 25-től július 8-ig tart a bécsi fesztivál, amelynek egyik helyszíne az osztrák főváros állami operaháza a világ legjobb szólistáinak és együtteseinek fölléptével. Június 16-án a bécsi városházán rendezik meg a kiválóságok és különcök Life bálját. A jótékony célú vigalom jegyeit rövid idő alatt elkapkodták, de a bállal egy időben a városház előtti téren a leghíresebb nemzetközi divatcégek nagyszabású bemutatót rendeznek, amelyet Elton John nyit meg. Gyapay Dénes

Barangolás Tokaj és Patak tájain

Miskolcon emlékeztek meg az idén a műemléki világnapról. Aligha véletlenül: Magyarország több mint 11 ezer műemlékéből csaknem hétszáz Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található. Egy hosszú víkend alkalmából érdemes fölkerekedni s szétnézni a festői szépségű tájakkal, várakkal és kastélyokkal, ősi templomokkal és sok más látnivalóval hívogató régióban.

Barangolás Alsó-Ausztriában

Niederösterreich, a legnagyobb osztrák tartomány több mint 19 ezer négyzetkilométeren terül el a Duna mentén. Tájait járva lépten-nyomon román és gótikus templomokat, mesés barokk kolostorokat és kastélyokat talál az utazó. Egyedülálló látványt nyújt a hajdanvolt Borostyánkőút és a limes találkozása közelében az egykori Carnuntum városának föltárása: Felső-Pannónia római kori székhelyén két amfiteátrumot, egy gyógyfürdőt, egy templomot és kövezett utakat ástak ki a régészek. Bad Deutsch-Altenburg múzeumában őrzik az ásatások kincseit. A tartományban a jelzett kerékpárutak hossza eléri a 7500 kilométert. Követhetjük a Duna kacskaringós vonalát egy 450 kilométer hosszú kényelmes bicikliúton, a hegyek között pedig a különböző fokozatú mountainbike-útvonalakat ajánlják a szakemberek. Aki szeret gyalogolni, az kedvére hódolhat hobbijának a 15 ezer kilométeren kiépült, kitűnően jelzett turistautakon akár a magas hegyekben, akár a Semmeringen vagy a Weinviertel fehérre meszelt présházai között. Érdemes útba ejteni a cseh határ közelében Retz városát, a hajdani kereskedelmi központot, amely egyszersmind a térség borászati centruma. Négy emelet mély pincelabirintusát nem véletlenül hívják katakombának: megtekintését csakis vezetett csoporttal engedélyezik. Melknél kezdődik a 40 kilométer hosszú Wachau, ez a történelmi emlékekben rendkívül gazdag szurdok, azaz völgy. A melki bencés kolostor a barokk építészet remeke. Érdemes az apátságot belülről is körbejárni: a császári termek és a könyvtár Európa leggazdagabb egyházi emlékei közé tartoznak. Nem sokkal távolabb Schwallenbach és Spitz ősi, freskókkal díszített polgárházai csalják elő a kamerákat és a fényképezőgépeket. A kőkorszakot idézi Willendorf régészeti lelete, a 28 ezer éves Vénusz-szobor, a termékenység jelképe. Dürnstein romantikus vára messziről föltűnik. Több mint 800 éve itt tartották fogva Oroszlánszívű Richárdot. Aki nem merészkedik messzebbre, két-három napos élménydús kirándulást tehet az Alpok déli részén, a Semmeringen és környékén. Nem szabad kihagyni a programból a semmeringi vasutat. A velencei származású Carlo di Ghega 1848-1854 között fektette le sínpárjait, amelyek szédítő magasban, viaduktokon és a hegyekbe fúrt alagutakon át vezetik az utazót. A vasútvonalat 1998-ban a világörökség részévé nyilvánították. Puchbergből fogaskerekű kapaszkodik a több mint 2000 méter magas Schneeberg csúcsaira. Reichenauból drótkötélpálya tágas fülkéiben tehetjük meg az utat a Raxra. A Wienerwald - a Bécsi-erdő - sem távoli úti cél a magyar határtól. Térségének egyik látnivalója Klosterneuburg, a Habsburgok részben gótikus, részben barokk palotaóriása. A XII. században készült úgynevezett verduni oltár a palota páratlan szépségű zománc műalkotása. A Bécsi-erdő déli részén a heiligenkreuzi cisztercita apátság román, illetve gótikus templomán kívül a szomszédos Mayerling egykori vadászkastélya - ma kolostor - ígér gazdag látnivalókat: a kastélyban követett el öngyilkosságot 1889-ben Rudolf trónörökös, együtt szeretőjével, Vetsera Mária bárónővel. Végül itt van Baden bei Wien, ez a nyüzsgő biedermeier város. Itt nemcsak Európa legnagyobb játékkaszinójában tehetjük próbára szerencsénket, hanem 57 Heurige (kisvendéglő), római fürdő, a Kurparkban koncertek, a Beethoven-ház, Ferenc József császár múzeuma és kitűnő golfpálya is várja a látogatókat. Június 9-24. között rendezik hangversenyekkel „fűszerezve” a rózsanapokat. A megnyitás napján szabadtéri rózsabált tartanak. A nyári arénában június 23.-szeptember 9. között operettfesztivál lesz. A 700 fős nézőtér - tetejét eltolható üvegkupola fedi - bizonyára estéről estére megtelik a hamisítatlan bécsi muzsika rajongóival. Műsorra kerül Carl Zeller A madarász, Leo Fall Sztambul rózsája és Robert Stolz Két szív háromnegyedes ütemben című operettje. Gyapay Dénes