Napi Pénzügyeink

Crédit Agricole: gyenge hazai évkezdet

A Crédit Agricole Bank magyarországi fiókja a tavalyi 1,1 milliárd forinthoz képest 200 millió forintos eredmény ért el az idei első negyedévben. A Crédit Agricole SA viszont bőven megduplázta tavalyi első negyedéves eredményét az idei első három hónapban. A francia bankcsoport az első három hónapban 470 millió eurós eredményt ért el, szemben a tavalyi azonos időszak 202 millió eurójával. A piaci várakozásoktól kismértékben elmaradó eredményben nagy szerepet játszott, hogy a bank befektetési és vállalati üzletágának nyeresége kompenzálta a bankcsoport görögországi veszteségeit. A francia bankok görögországi kitettségéről az utóbbi időben több elemzés is napvilágot látott. A Crédit Agricole az Emporiki Bankon keresztül van jelen Görögországban, ám annak 209 millió eurós első negyedéves vesztesége sem ingatta meg a pénzügyi válságot is kiemelkedően jó kockázati felárral átvészelő francia pénzintézetet.

Keveset és sokat fizetnek a magyar gazdagok

Sajátos jelenség, hogy bár a magyarországihoz képest az Erstének jóval nagyobb reprezentáns bankjai vannak Szlovákiában, Csehországban vagy Romániában, termékoldalról sokkal erősebb az itteni kínálat - állította a bank befektetési társaságának private-banking-igazgatója, Kállay András a BloChamps Capital által szervezett első privátbankári konferencián. Az üzletágak kezdeti szakaszában - tette hozzá Somogyi Péter, a Citibank Citigold területének vezetője - nagyon kevés termék állt rendelkezésre, ami azonban azóta alapvetően megváltozott. Takács András, az OTP ügyvezető igazgatója is hasonlóan látja. Kijelentette: a hazai termékpaletta legalább négy-öt évvel a térségbeli előtt jár, a környező országokban mégis sokkal könnyebb elfogadtatni a vagyonarányos díjakat. Somogyi azt gondolja, hogy a jelenlegi - meglehetősen felemás - díjstruktúra kialakulásáért a szolgáltatók is felelősek. Az induláskor ugyanis a vállalati partnerek menedzsereit komoly engedményeket adva szolgálták ki a private bankingnek (pb) kinevezett szolgáltatás keretében. Takács szerint ezt magyarázza, hogy a kezdetekben sok feltétel hiányzott, a fejlődés pedig (az ország helyzetéből következően) nem szervesen mehetett végbe. A konferencián a bankárok beszélgetéséből az derült ki, hogy miközben a hazai ügyfélkör szemrebbenés nélküli kifizeti a vaskos tranzakciós díjakat, a transzparensebb költségekre nagyon érzékeny. Kállay szerint az éves díjak jelenleg annyira alacsonyak (mindössze néhány bázispontban mérhetők), hogy azokat akár el is lehetne engedni, a cél a vagyonarányos árazás bevezetése. Bár a teljes terhelés így is jelentős jövedelmezőséget biztosít, az Erste inkább átláthatóbbá tenné a költségeket. Így összességében mérsékelni lehetne a tranzakciós díjakat és jobb feltételrendszerű termékekeket lehetne kibocsátani. A bécsi pb-modellben 100 millió forint alatt fix díjat alkalmaznak, tanácsadói díjat e szint felett szednek az ügyfelektől. A piac további szegmentációja esetén ez lehet Magyarországon a követendő példa.

Régi-új vezetőség a faktorszövetségnél

A Magyar Faktoring Szövetség tisztújító közgyűlésén ismét elnökké választották Csáki Ferencet, a Magyar Factor Zrt. vezérigazgatóját, és egy tag kivételével a régi elnökség viszi tovább az érdekvédelmi szervezet vezetését. Tavaly a szakma újkori történetében először fordult elő, hogy szűkült, mintegy 10 százalékkal a folyó faktoring piaca. A 740 milliárd forint értékű bruttó faktorált forgalom így is háromszorosára nőtt az elmúlt hat évben és a szövetség becslése szerint immár megközelíti a kis- és középvállalati kör bankoktól igényelt rövid lejáratú hitelállományának 10 százalékát. A szövetség szerint ez azt jelzi, hogy a faktoring napjainkban számottevő eleme a rövid távú finanszírozási eszköztárnak. Továbbra is küzdenek azért, hogy uniós forrásokból megvalósítható, kamattámogatást nyújtó program létesüljön azon mikro- és kisvállalatok számára, amelyek a faktoring kedvezményes igénybevételével életben tudnak maradni. A forrással azon vállalkozásokat lehetne elérni, amelyek - a válság ellenére - jó piacokkal rendelkeznek, növekedni tudnának, de a beszűkült és drága banki finanszírozási lehetőségek miatt mégsem tudnak forráshoz jutni. Remélik, hogy a közeljövőben lehetővé válik egy ilyen típusú vállalkozásfejlesztési program életre hívása és működtetése.

Egymillió ügyfélt segítenek az alkuszok

A Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetsége szakmai konferenciáján a fogyasztóvédelem, az ügyfelek védelmének erősítése, illetve a lakosság és a vállalatok önkéntes megtakarításainak növelése voltak a főbb témák. Mint a május 5-e és 7-e között tartott rendezvényen elhangzott, a közvetítők munkája hasznos, tevékenységük az ügyfelek érdekeit szolgálja, valós igényeket elégít ki. A szövetségnek 121 tagja van, ők közel 25 milliárd forintos biztosítási állományt kezelnek és mintegy egymillió ügyfélnek segítenek. A konferencián Püski András elnök megnyitóját követően előadást tartott Járai Zsigmond volt jegybankelnök és Asztalos László, a PSZÁF korábbi felügyeleti tanácsának tagja, majd a piacon tevékenykedő biztosítótársaságok is prezentációkat mutattak be.