Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Ausztriában márciustól a nálunk életbe lépettnél (Napi, 2010. február 26.) jóval szigorúbb korlátozásokat vezettek be a devizahitelezésben. Ott külföldi fizetőeszközben csak olyan esetekben nyújtható hitel, ha az ügyfél abban a devizában kapja a jövedelmét, illetve ha ugyanabban megfelelő összegű megtakarítással rendelkezik (100 százalékos lefedettséget várnak tehát az idegen pénznemekben el). Úgy tűnik azonban, most ennél is tovább mennének: az osztrák bankoknál az osztrák pénzpiaci felügyelet (FMA) a kelet-európai devizahitelezés leállítását szorgalmazza. Az EBRD-közgyűlés előestéjén az MTI tudósítása szerint a bank elnöke, Thomas Mirow külön előadásban szorgalmazta, hogy a térségi országok hagyjanak fel a devizaalapú fogyasztási hitelezéssel. Az FMA felhívása nem kötelező, de a bankok jelezték, hogy tartják magukat ahhoz. (A magyar lakossági bankpiacon nagy osztrák szereplő a Raiffeisen és az Erste.)
A devizahitelezés egyébként az adminisztratív korlátozások nélkül is alaposan visszaszorult már Magyarországon. A forintkamatok csökkenése, a válság során alaposan megtapasztalt árfolyamkockázat, de a banki érdekeltségek változása is ebbe az irányba tolta a folyamatokat. Mint a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) a pénzügyi számlák előzetes adatai alapján közzétett jelentéséből kiderült: a háztartások összesen 118,3 milliárd forinttal több devizahitelt törlesztettek az idei első negyedévben, mint amennyit újonnan felvettek. Az árfolyamok alakulása viszont ennél nagyobb mértékben növelte a tartozásokat. A helyzet pedig mostanra tovább romlott. Az első negyedévben ugyanis a svájci frankért átlagosan 183,5 forintot, az euróért pedig 264,3 forintot kellett fizetni. Az alpesi deviza (amely a magánszemélyek által felvett devizahiteleknél meghatározó) jelenleg mintegy nyolc százalékkal drágább.
A helyzet persze még sokkal rosszabb is lehet, ha a magyar nagyvállalkozók kívánsága teljesül. Az OTP elnök-vezérigazgatója (a Pick és - többek között - a Sole-Mizo tulajdonosa), Csányi Sándor a HírTV Kontraszt című műsorában kifejtette: számításaik szerint a 300 forint és afölötti euróárfolyam már feltehetően a gazdaság csökkenését okozza, míg egy 285-290 forintos árfolyam pozitív hatással van a gazdaságra. Csányi egyúttal azt is hangsúlyozta (feltehetően ezt már inkább bankárként), hogy nem lehet a lakossági devizahiteleket forinthitelekre váltani. Egy ilyen lehetőséget nemzetgazdasági miniszterjelöltként Matolcsy György vázolt fel (Napi, 2010. május 10.). Ha most átváltanák forintra a devizahiteleket, akkor mintegy 20 százalékkal, 230 milliárd forinttal ugrana meg a lakosság egyévi hiteltörlesztési terhe, mert a kamatkülönbözet miatt jelentősen emelkedne a törlesztőrészlet - állította Csányi.
A banki kondíciók alapján egyébként ez nem feltétlenül tűnik megalapozott kijelentésnek. Több pénzintézet is megjelent ugyanis már versenyképes forinthitelkamatokkal. Az adósok terhe persze mindenképpen nőne, de ezt (is) elsősorban az árfolyam okozná.
