Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Sajátos jelenség, hogy bár a magyarországihoz képest az Erstének jóval nagyobb reprezentáns bankjai vannak Szlovákiában, Csehországban vagy Romániában, termékoldalról sokkal erősebb az itteni kínálat - állította a bank befektetési társaságának private-banking-igazgatója, Kállay András a BloChamps Capital által szervezett első privátbankári konferencián. Az üzletágak kezdeti szakaszában - tette hozzá Somogyi Péter, a Citibank Citigold területének vezetője - nagyon kevés termék állt rendelkezésre, ami azonban azóta alapvetően megváltozott. Takács András, az OTP ügyvezető igazgatója is hasonlóan látja. Kijelentette: a hazai termékpaletta legalább négy-öt évvel a térségbeli előtt jár, a környező országokban mégis sokkal könnyebb elfogadtatni a vagyonarányos díjakat. Somogyi azt gondolja, hogy a jelenlegi - meglehetősen felemás - díjstruktúra kialakulásáért a szolgáltatók is felelősek. Az induláskor ugyanis a vállalati partnerek menedzsereit komoly engedményeket adva szolgálták ki a private bankingnek (pb) kinevezett szolgáltatás keretében. Takács szerint ezt magyarázza, hogy a kezdetekben sok feltétel hiányzott, a fejlődés pedig (az ország helyzetéből következően) nem szervesen mehetett végbe.
A konferencián a bankárok beszélgetéséből az derült ki, hogy miközben a hazai ügyfélkör szemrebbenés nélküli kifizeti a vaskos tranzakciós díjakat, a transzparensebb költségekre nagyon érzékeny. Kállay szerint az éves díjak jelenleg annyira alacsonyak (mindössze néhány bázispontban mérhetők), hogy azokat akár el is lehetne engedni, a cél a vagyonarányos árazás bevezetése. Bár a teljes terhelés így is jelentős jövedelmezőséget biztosít, az Erste inkább átláthatóbbá tenné a költségeket. Így összességében mérsékelni lehetne a tranzakciós díjakat és jobb feltételrendszerű termékekeket lehetne kibocsátani. A bécsi pb-modellben 100 millió forint alatt fix díjat alkalmaznak, tanácsadói díjat e szint felett szednek az ügyfelektől. A piac további szegmentációja esetén ez lehet Magyarországon a követendő példa.
A konferencián megszólalók szinte kivétel nélkül a prémium árazás, valamint a vagyonarányos díjazás elterjedését tartanák szükségesnek. Ezen a téren azonban nem könnyítette meg a válság a hazai pb-szektor helyzetét. Mint arra ugyanis Takács felhívta a figyelmet: a fejlett országokban az ügyfelek most azt kérdezgetik, miért is fizessenek évi 0,5-1 százalékos vagyonarányos díjat, amikor a kockázatkerülés terjedése és az eszközosztályok szinte mindegyikét leértékelő válság miatt az a hozzáadott érték, ami a diverzifikációban megnyilvánul megkérdőjelezhetővé vált.
Persze - derült ki az OTP szakembere által elmondottakból - a különböző országok az elérhető marzsok és a vagyonos réteg pénzügyi kiszolgálása szempontjából is eltérő sajátosságot mutatnak. Azokban az országokban, ahol a legnagyobb magyar bank jelen van, az átlagos kezelt vagyon 40-300 ezer euró közötti. Nemcsak a belépési limit standardizálása lehetetlen azonban, ezekre a piacokra egészen más kiszolgálási modelleket kell alkalmazni - hangsúlyozta Takács.
Az OTP gyakorlatától eltérően a Citibank képviselője erősen standardizált modellről beszélt. A Citigold Magyarország mellett Cseh-, Lengyel- és Oroszországban van jelen. A termékpaletta pedig mindenütt hasonló vagy hasonló irányba tart (az orosz piac még egy korábbi fázisban van, számos befektetési termékre ott még nincs igény). Somogyi szerint a határon átnyúló szolgáltatásokon elsősorban nem a régió országai közötti, hanem az igazán fejlett piaci transzfert kell érteni. A Citi a Gold feletti szegmenst, az úgynevezett international personal bankinget londoni központtal nyújtja - rövidesen Magyarországon is.
