Napi Pénzügyeink

Többet tartalékolnak a bankok

A 2010. novemberi tartalékperiódustól kezdődően lépett életbe a hathavonta változtatható, rugalmas tartalékráta rendszere, amelyet annak érdekében vezetett be a Magyar Nemzeti Bank (MNB), hogy a különböző likviditási igényű bankok számára azonos relatív támogatást biztosítson a likviditáskezeléshez. A hitelintézetek negyede választott két százaléknál magasabb tartalékrátát - tudatta tavaly decemberben a jegybank. A bankok a kétszázalékos mellett három-, négy- vagy ötszázalékos mértéket is meghatározhatnak, ezt a szintet pedig félévente módosíthatják. Lapunk érdeklődésére több banknál is hangsúlyozták: a nagy pénzpiaci forgalmat bonyolító, ám kis mérlegfőösszegű, relatíve kevés forrást gyűjtő piaci szereplők tudják kihasználni az intézkedésben rejlő lehetőségeket (Napi Gazdaság, 2010. december 14.). A jegybank negyedéves jelentéséből most kiderült: a 186 tartalékköteles hitelintézet közül 47 hitelintézet választott 2 százaléknál magasabb tartalékrátát, aminek hatására novemberre 84 milliárd forinttal, 445 milliárd forintra növekedett a bankrendszer kötelező jegybanki tartalékának szintje. A rendszerszintű tartalékkötelezettség növekedésének 90 százaléka nyolc bank változtatásának hatása.

Rossz címet rögzített a Fundamenta

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elmarasztalta a Fundamenta Lakáskassza-Lakástakarékpénztárt, mert az nem tett eleget rendszeres ügyfél-értesítési kötelezettségének. A felügyeleti határozatból kiderül, mekkora galibát okozott, hogy a Fundamenta egy szerződés megkötésekor rosszul rögzítette ügyfele címét. A PSZÁF-nál egy banki hitellel kombinált lakás-előtakarékossági szerződéssel rendelkező magánszemély tett panaszt. A lakástakarék őt telefonon értesítette arról, hogy hátralékban van. Korábban - téves adatrögzítés miatt - a pénzügyi szervezettől sem elszámolás, sem a fennálló hátralékos tartozásról értesítés nem érkezett. A hátralék azért keletkezett, mert a lakástakarék az első befizetést nem könyvelte azonnal le. Az emiatt keletkező tartozást az ügyfél időközben befizette, de az elmaradás miatt a bank (amelyet a Fundamenta értesített a hiányról) felmondta a szerződést. Az ügyet még pikánsabbá teszi, hogy a cím szükséges módosításához a lakástakaréknak szinte pontosan egy évre volt szüksége.

Nagyon sok az ismeretlen

A magánpénztári tagok találós kérdésére (menni vagy maradni) adandó válaszhoz sokan próbálnak fogódzót adni. A számtalanszor elhangzó érvek helyett mi most néhány számmal próbáljuk jelezni a dilemmákat. A nyugdíjreformról szóló kormányhatározat szerint 2012-től az állami nyugdíjat csak az erre a célra befizetett összegekből lehet finanszírozni. A mostani számok alapján pedig ez azt jelenti, hogy a valós átlagnyugdíjnak a jelenleginél 17,4 százalékkal alacsonyabbnak kellene lennie (lásd táblázatunkat). Ez azonban csak az egyik tényező. A KSH adatai alapján az elmúlt 30 év alatt az aktív munkavállalók száma 26 százalékkal csökkent, nyugdíjra viszont 44 százalékkal többen váltak jogosulttá. Amennyiben tehát zárttá válik a rendszer - ahogy annak megvalósításáról Orbán Viktor is beszélt a The Wall Street Journalnak adott interjúban (Napi Gazdaság, 2011. január 14.) -, akkor ezek a hatások egymást erősítve töredékére szállíthatják le a fizetendő állami nyugdíjat. Ezek a tendenciák pedig a különböző kormányzatok mozgásterét is alaposan behatárolják. Kételyek azonban a magánpénztárak további lehetőségeivel (hogy a hozamok több évtizednyi kilátásairól ne is szóljunk) kapcsolatban is adódnak. A maximálisan alkalmazható 0,9 százalékos költségszint (a korábbi 4,5 százalék helyett) aligha ad valós fedezetet a pénztárak működésére. Ez különösen a kezelt vagyon brutális csökkenése miatt lehet kérdéses. A jelenlegi becslések szerint - a nyilatkozóknál még a következő napokban esetleg megugró számot is figyelembe véve - a magánkasszáknál legfeljebb a tagok 1-2 százaléka maradhat. Nagy kérdés, hogy az ő egyéni számláikon összesen mekkora vagyontömeg lesz majd. Az egy főre jutó átlagok alapján ez nem éri majd el a 60 milliárd forintot sem. Ráadásul a piacon jelenleg még meglévő 18 pénztárnál az átlagvagyonnál igen jelentősek a különbségek. Nem elhanyagolható kérdés tehát az sem, végül hány (a vagyon annyifelé még tovább oszlik majd) és mely pénztárak - a nagy pénzügyi csoportok alighanem kisegítik kasszáikat, amíg csak átmenetinek tartják a nehézségeket - maradhatnak a porondon. A vagyon alakulásával kapcsolatban némi következtetéseket levonhatnánk abból is, ha ismernénk a nyilatkozók kor szerinti összetételét (a sorban állók által jelzett tapasztalatok szerint, az internetes hozzászólások alapján a többség egészen fiatal, akinek a számláján még nem sok pénz lehet). Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságon azonban lapunk érdeklődésére jelezték: egyelőre csak összesített adatok állnak a rendelkezésükre.

Sokan szervezkednek

A magánpénztári rendszer ellehetetlenítése számtalan mozgalmat hívott életre. Az Én nyugdíjam, a Magán- és Önkéntes Nyugdíjpénztári Tagok Érdekvédelmi Szövetsége, a Kék szalaggal a demokráciánkért civil kezdeményezések és a Magyar Szociáldemokrata Liberális Unió elnevezésű kezdeményezés szorosan együttműködik. Ők az idén január ötödikére az első hosszított nyitva tartású napra a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság Váci úti ügyfélszolgálatára hívták a magánkasszájuknál maradni szándékozókat nyilatkozattételre. A facebookon (Megyünk maradni)január huszadikára szerveznek pikniket a Fiumei útra. Az ilyen szervezkedések is szerepet játszhatnak abban, hogy a maradás mellett nyilatkozók száma az idén megugrott. Az utolsó összesített országos adat szerint - tudtuk meg az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságon (ONYF) - péntekig közel tizenhétezren tették le voksukat magánpénztáruk mellett. A nyilatkozók száma tavaly 4558, az idei első két hétben pedig 12 362 fő volt.