Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magánnyugdíjpénztárak kötelező biztosítókká alakulásáról szóló jogszabályt Sólyom László köztársasági elnök - az előzetes várakozásoknak megfelelően - az Alkotmánybírósághoz (Ab) továbbította (Napi, 2010. január 5.). Sokak szerint így tulajdonképpen reménytelenné vált az elképzelt szabályozás megvalósítása. A szaktárca szerint a lépés súlyos gondot okoz, hiszen a jelenlegi körülmények között a pénztártagoknak nincs információjuk arról, hogy nyugdíjazásukkor milyen összegben, illetve feltételekkel részesülhetnek járadékszolgáltatásban. Arra a kérdésre, hogy a mostani helyzet milyen következményekkel járhat a szektorban, a pénztári vezetők többsége nem akart válaszolni. Különösen a jogszabályt korábban lelkesen támogató, nagy pénzügyi hátterű kasszáknál feltűnő a hallgatás. A javaslatot eredetileg is élesen ellenzőknél persze más a helyzet. A köztársasági elnök felülvizsgálati kezdeményezését megalapozottnak és helyesnek tartja Szenes Zoltán, a Honvéd Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója. Pellei József, a VIT Nyugdíjpénztár ügyvezetője is üdvözli a lépést. Azt gondolja azonban, hogy ez elkerülhető lett volna, ha a törvényhozók hallgatnak a pénztári javaslatokra, amelyek arra vonatkoztak, hogy az átalakulás ne legyen kötelező, kizárólag a felhalmozással a mai nyugdíjpénztárak - természetesen a tőkekövetelmények betartása mellett - továbbra is foglalkozzanak, de a járadékra mindenki esetében az új jogszabály vonatkozzon. Mint hozzátette: ezzel a kormányzati kommunikáció mostani legfőbb ellenérve - miszerint az Ab eljárása késlelteti, hogy a pénztárak felkészüljenek a járadékszolgáltatásra - is megoldódott volna. Nem meglepő módon Pellei nem ért egyet viszont Sólyom László azon felvetésével, hogy a tulajdonjog elvesztéséért cserébe az állami rendszerbe való visszalépés lehetne alternatíva. Szerinte kívánatos lehetne, hogy a tulajdonjogot megtartva továbbra is a jelenlegi magánnyugdíjpénztárban folytathassák a felhalmozást a tagok, és csak a járadékost kelljen átadni az állami vagy a magán-járadékszolgáltatónak a tag választásától függően.
Lehoczky László, az MKB-pénztárak vezetője a ki nem hirdetett törvénnyel kapcsolatban a legfontosabbnak azt tartja: az a pénztárak belső működési mechanizmusát a felhalmozási szakaszban változatlanul hagyta volna, amiből nyilvánvalónak tűnik, hogy a jelenlegi működés jó és megbízható. A pénztárak tehát szerinte a jelenlegi jogszabályi környezetben is megfelelően tudnak működni. Lehoczky is úgy látja viszont, hogy a szolgáltatási szakaszban akadnak gondok, mint hangsúlyozta, ezen a téren biztosan szükség lesz további útmutatásra. A szakember szerint a törvény előkészítési szakaszában jobban integrálni kellett volna az eltérő véleményeket, s különösen a tulajdoni forma átalakítására vonatkozó részben alternatív lehetőségeket szerepeltetni. Számára a legszimpatikusabb az lett volna, ha a jelenlegi tulajdonosok (tagok) mellé tőkeemeléssel kerültek volna új tulajdonosok a magán-nyugdíjbiztosítóba, és ami nagyon fontos: nem kellett volna kötelezően előírni az átalakulást. Néhány tervezett változtatást meglehetősen szerencsétlennek, ráadásul elkerülhetőnek tartott. Ide sorolta például a haláleseti kedvezményezettek körének szűkítését a felhalmozási szakaszban (jelenleg - csakúgy, mint az önkéntes nyugdíjpénztárban - bárki jelölhető kedvezményezettnek, a ki nem hirdetett törvényben ez a lehetőség a közeli hozzátartozókra szűkült).
