Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- A foglalkoztatói nyugdíjpénztár az Aegon palettájára illeszthető lenne?
- A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények által biztosított szolgáltatásokkal a vállalatok a dolgozók számára nyújtott juttatások körét bővíthetik. A rugalmas konstrukció számos olyan előnyt képvisel, amelyet a jelenlegi nyugdíjcélú megtakarítások nem. A differenciált díjfizetés mellett a munkavállalók körének kiválasztása, illetve az egyéni szerződéskezelés (költségek) a legfontosabb elvárások a vállalatok részéről. Ezeknek a termék - a jogszabály által biztosított keretek között - képes megfelelni. Egy foglalkoztatói pénztár jó kiegészítője lehet az Aegon által kínált nyugdíjmegoldásoknak.
- A részletes szabályokból mi hathat kedvezően és mi kedvezőtlenül egy ilyen konstrukcióra?
- A foglalkoztatói nyugdíjpénztárak a munkáltatói nyugdíjcélú megtakarításokra, befizetésekre épülnek, a munkavállalók pedig kiegészíthetik ezeket. Ezért ésszerű az a szabály, hogy a munkáltató meghatározhatja azt a minimális munkaviszonytartamot, melynek letelte előtt a munkavállaló nem rendelkezhet a nevére elhelyezett megtakarítás fölött. Úgy gondoljuk, hogy ez a szabályozási elem, kiegészítve a juttatások munkavállalók közötti differenciálásának lehetőségével, elősegítheti a munkáltatók számára az értékes munkavállalók megtartását.
Rendkívül kedvezőnek tartjuk a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények adószabályozásában azt, hogy az egyéni önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjfizetésre járó 30 százalékos adókedvezményt ezen intézményeknek is odaítélték a törvényhozók, ráadásul úgy, hogy a kétfajta megtakarítást nem kell összevonni egy adókedvezmény alá. Az önkéntes nyugdíjpénztár azonban ezen a téren egy előnyét megtartotta: míg ott az adókedvezmény jövedelemtől független, addig a foglalkoztatói pénztár esetén az adókedvezményt egyáltalán nem vehetik igénybe azok, akiknek az éves bruttó jövedelme meghaladja a 3,9 millió forintot. Emiatt a foglalkoztatói pénztárak korábban felsorolt előnyei kevésbé tudnak majd érvényesülni.
- Az uniós előírásokra megszülető jogszabállyal kapcsolatban korábban megfogalmaztak olyan kifogást, hogy annak hatására megindulhat a piac újrafelosztása, ami jelentős (és költséges) versenyt generálhat. Valóban tartani kell ilyen jelenségtől?
- A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények olyan lehetőségeket rejtenek, amelyek a vállalatok számára vonzóvá tehetik őket, akár még az önkéntes nyugdíjpénztár rovására is. Ebben az értelemben elképzelhető a vállalati nyugdíjcélú megtakarítások piacának részleges újrafelosztása. Ugyanakkor számos olyan impulzus ért bennünket a foglalkoztatói nyugdíjpénztárakkal kapcsolatban, amelyek arra engednek következtetni, hogy a munkáltatók jó része nem az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás helyett, hanem amellett, annak kiegészítéseként képzeli el az új intézményeket.
- Az ellenzők azt is felvetették, hogy az új intézmény elősegíti a hazai megtakarítások külföldre áramlását. Okozhat ez károkat a magyar gazdaságnak?
- Az önkéntes nyugdíjpénztári piacon már évek óta működnek többportfóliós rendszerek, amelyek keretében a pénztártagok megtakarításaik egy részét közvetve már most is külföldi instrumentumokban tartják. A magánnyugdíjpénztárak esetében 2009-től kötelezővé válik többportfóliós rendszerek működtetése, aminek előkészítéseként a magánnyugdíjpénztárak már megkezdték befektetési portfólióik átrendezését a magasabb - sokszor külföldi - részvényarány irányába. Az ezekbe a rendszerekbe, illetve a leendő foglalkoztatói nyugdíjpénztárakba áramló új megtakarítások pedig várhatóan hasonló arányokban oszlanak majd el a befektetési eszközök között. Mindenképpen fel kell készülni arra, hogy amennyiben a nagy multinacionális cégek létrehoznak ilyen pénztárakat Nyugat-Európában, akkor a magyar munkavállalók számára is ott teremtik meg a nyugdíjtakarékosság feltételeit.
