Az ágazati vagyonhoz viszonyítva a pénztárak közvetlen ingatlanbefektetéseinek aránya elhanyagolható, de a növekedés intenzív ezen a téren - állapította meg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a pénztárak ingatlanbefektetéseinek témavizsgálatáról közzétett összefoglalójában. A felügyeleti tájékoztatóból azonban kiderült, hogy ez a dinamika az ingatlanbefektetésekkel már rendelkező kasszákra érvényes, a többség még közvetve sem igazán tervezi belépését erre a területre. Érdemes persze különbséget tenni, hogy magát az ingatlant, vagy ingatlanbefektetési jegyet tart-e egy pénztár a portfóliójában. A PSZÁF megítélése szerint az ingatlanbefektetési alapok befektetési jegyének vásárlása inkább értékpapír-vásárlásnak tekinthető, mivel kockázati szintje nem egy-egy ingatlanhoz köthető, hanem a befektetési alap által már porlasztott kockázatot futják, az ingatlanbefektetésekkel járó kockázat kezelésére egyébként sincs a pénztáraknak semmi ráhatásuk. Ezt a nézetet erősíti az ingatlanok ingatlanalapokon belüli tényleges aránya is. Éppen ezért megfontolandónak tartják, hogy a befektetésekre vonatkozó korlátok számításakor az ingatlanalapok esetében csak az alapban lévő ingatlanhányadot tekintsék ingatlanbefektetésnek.
A vizsgálat hatására további felvetések fogalmazódtak meg a felügyeletnél. Úgy vélik, tovább kell gondolni, milyen költségtényezők és hogyan befolyásolják az ingatlan mint befektetési alternatíva melletti döntést a pénztáraknál, az ingatlanok átruházása, forgalmazása esetén pedig van-e lehetőség az illetékek mérséklésére, elhagyására. A PSZÁF megfontolandónak tartja, hogy az ingatlanok vásárlását, fejlesztését megelőző előkészítő tanulmány kötelező tartalmi elemévé legyen a finanszírozási kérdések kidolgoztatása is.
