Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az éves BUBOR-fixing tegnap már átlépte a 9 százalékot, ami azt jelenti, hogy az irányadó kamat az idén mintegy 1,5 százalékponttal emelkedett. A rövidebb lejáratoknál nem volt ilyen mértékű az emelkedés, de az is sokatmondó, ahogy a kamatgörbe alakult (lásd grafikonunkat). A kis- és középvállalatok (kkv) kölcsöneinek 60 százaléka még mindig forintban van, azokat pedig elég kellemetlenül érinthetik ezek a változások. A hitelek kamata ugyanis a legtöbb esetben pénzpiaci kamathoz kötött, az átárazás pedig gyorsan végbemegy. A CIB Bank szakértői ráadásul azt sem tartják kizártnak, hogy a jelenlegi szintekről még további negatív hatású elmozdulás következik. Fél-, egyéves időtávon azonban már optimistábbak, az év második felére javuló hangulatot várnak a globális piacokon.
Forinthitelek esetében - mondták el érdeklődésünkre az OTP Banknál - a pénzpiaci kamat általában éven belüli futamidő esetében az egyhavi, éven túli futamidőnél a háromhavi BUBOR-t jelenti. Az egyhavi BUBOR báziskamatú hiteleket általában havonta, a háromhavi BUBOR báziskamatú hiteleket általában negyedévente árazzák át a bankok. A tárgyhóban érvényes kamatokat a tárgyhót megelőző hó végén kialakult értékek alapján állapítják meg. Az ügyfél által fizetendő kamatot a mindenkor fennálló hitelállományra vetítetten napi kamatszámítással számítják ki. A kamatfizetés általában havi, illetve negyedéves gyakoriságú, összhangban az alkalmazott báziskamattal.
A kkv-ügyfelek forinthiteleinél standard módon alkalmazott referenciakamat (az 1 vagy 3 hónapos BUBOR) utóbbi időben tapasztalt, körülbelül 40-70 bázispontos kamatszint-emelkedése az ügyfelek kamatterheinek 7-9 százalékos növekedését eredményezi - tudtuk meg Tamás Gábortól, az UniCredit ügyvezető igazgatójától. Tamás tapasztalatai szerint önmagában a kamatteher fenti mértékű megemelkedése még nem okoz fizetési nehézséget. Fizetési problémák ott jelentkezhetnek, ahol az értékesítési nehézségek, a beszerzési árak növekedésével lépést nem tartó értékesítési árszint, a jövedelemezőségi szint romlása párosul a pénzügyi terhek növekedésével. Ezek a jelenségek együttesen elsősorban az építőiparban, élelmiszeriparban, mezőgazdaságban és a jellemzően importra épülő kereskedelem területén fordulhatnak elő.
Vállalkozói oldalon - tudtuk meg a K&H Banknál - az összességében megfizetett forint nominális kamatláb (referencia plusz marzs) lélektani határa az éves 10-12 százalék, ez esetben a vállalkozás terhe még havi egy százalék alatt marad. Ilyen körülmények között a mostanihoz hasonló mozgás csak a legritkább esetben eredményezi a fizetőképesség megromlását. A megnövekedett kockázatok - tették hozzá - nem a magasabb kamatok miatt állnak fenn, hanem sokkal inkább a visszafogott belföldi kereslet által jellemezhető piaci kockázatok megnövekedésére vezethetők vissza.
Lovas Emese, a Commerzbank üzletfejlesztési igazgatója szerint a jelenlegi magas BUBOR-jegyzések egyrészt a piac által várt és egyre inkább beárazott jegybanki kamatemeléseket tükrözik, másrészt a pénzpiaci likviditás jelentős csökkenéséről tanúskodnak. Ez utóbbi jelenség nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten (például LIBOR, EURIBOR) is tetten érhető, és a bankok fokozott hitelezési kockázatára, illetve mérsékeltebb egymás közti kölcsönzési hajlandóságára vezethető vissza. Egy-egy vállalat idei kamatköltsége függ attól, hogy melyik referenciakamathoz kötött az általa felvett hitel, annak mikor van vagy volt a fordulónapja, illetve hogy a piac által árazott kamatok - elsősorban a három hónapos BUBOR - hosszabb távon (3 vagy 6 hónapos távlatban) hogyan alakulnak.
