Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyarországi pénzintézetek, de a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is folyamatosan hangsúlyozza, hogy az amerikai jelzáloghitel-válsághoz hasonló problémák nem következhetnek be a hazai bankrendszerben. A subprime-gondok ráadásul elsősorban azokban az országokban vezethetnek hitelszűkéhez, amelyekben a tőkepiacok jelentős szerepet töltenek be a pénzügyi struktúrában. Nálunk pedig - fejtették ki az MNB ezzel kapcsolatban tartott tájékoztatóján - fejletlen a kötvénypiac, hiányzik az értékpapírosítás (a subprime-kölcsönöket a tengerentúlon "összecsomagolták" és értékpapírként értékesítették) és még domináns a banki hitelezés. Megfigyelhető ugyan a pénzintézeti gyakorlatban a hitelezési feltételek lazulása (például a jövedelemigazolás nélküli, illetve az egyre alacsonyabb önerő melletti kölcsönök terjedése), de számos tényező jelzi a biztonságot. Annak ellenére, hogy a hitelek fedezettségi aránya (loan to value, LTV) már 70 százaléknál is magasabb lehet, az állományban átlagosan 50 százalék körüli ez a mutató. A subprime-gyakorlattól eltérően Magyarországon a feketelistán szereplő (korábban BAR, ma KHR) adósok a bankokon keresztül egyáltalán nem, és néhány hitelintézet által finanszírozott pénzügyi vállalkozás segítségével is csak kis számban és összegben juthatnak kölcsönhöz.
Tekintettel a hazai hitelezési gyakorlatban alkalmazott fedezettségi szintre - mondták el többek között az Allianz Banknál -, csak az ingatlanok árának drámai mértékű zuhanása okozna problémát a bankszektorban. Ez nem várható, inkább az árak növekedési ütemének lassulásáról, bizonyos szegmensekben az árak stabilizálódásáról, esetleg kisebb mértékű eséséről lehet szó. A devizahitelek térnyerése miatt szakértők szerint egyre erősebb lehet az árfolyamkockázat, de - hangsúlyozták lapunk érdeklődésére az OTP Bank elemzési központjánál - tartós és erőteljes leértékelődés lenne szükséges ahhoz, hogy érzékelhető problémát okozzon a jelzáloghitel-portfóliókban. Erre pedig jelenleg - tekintve a megszorítások miatt egy lassú növekedéssel jellemezhető, de a fenntarthatóhoz konvergáló makrogazdasági pályát - kevés esélyt látnak. A CIB Bank szakértői középtávon a forint erősödésére számítanak. Úgy vélik, ha a válság nem mélyül tovább, és megnyugszanak a piacok, a kockázatvállalási kedv óvatos élénkülése erősítheti a forintot. Amennyiben azonban nem oldódnak meg a globális problémák, és erősödnek a recessziós kockázatok, a fejlett országok jegybankjai a jelenleg vártnál nagyobb mértékben csökkenthetik alapkamataik szintjét, ami a viszonylag erős fundamentumokkal rendelkező kelet-közép-európai régió, azon belül is a legmagasabb hozamprémiummal rendelkező, forintban denominált befektetési eszközök relatív vonzerejét növelheti.
