Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az OTP Banknál 2006 áprilisától lehet nyugdíj-előtakarékossági számlát (nyesz) nyitni. A konstrukció - tájékoztatta lapunkat Takács András ügyvezető igazgató - nagyon sikeres az ügyfelek körében, eddig több mint 12 ezer számlát nyitottak, az egy számlára eső állomány pedig meghaladja az egymillió forintot. A számlákon elhelyezett befektetések legnagyobb része, csaknem 70 százaléka befektetési alap, 17 százalék állampapír, 5 százalék jelzáloglevél, 8 százalék pedig részvénybefektetés.
Az Erste szintén 2006 áprilisa óta kínál nyeszt. Tavaly év végére a számlák száma megközelítette az ötezer darabot, az átlagos befektetés egymillió forint volt. A számlák száma 2007-ben gyorsuló ütemben nőtt, jelenleg már több mint 11 ezer ügyfél nyitott nyeszt, a számlákon levő állomány pedig megközelíti a 15 milliárd forintot. A befektetések összetételét tekintve a legnépszerűbbek a strukturált termékek (garantált alapok, kötvények), a "válogatott", vegyes portfóliójú alapok, valamint az ingatlanalapok. A K&H Bankban a kezdetektől lehet nyugdíj-előtakarékossági számlát nyitni. Az elmúlt egy évben az ide elhelyezett megtakarítások összege az ötszörösére növekedett, a számlák száma pedig megkétszereződött. A befektetések elsöprő hányadát (több mint 96 százalék) saját befektetési alapjaik jelentik. A Budapest Bank (BB) nyugdíj-előtakarékossági számláinak száma közel ezer, és folyamatos a növekedés. Az állomány 1,5 milliárd forint, ami jelzi, hogy az ügyfelek nem csak az adótámogatás miatt helyeznek el itt pénzt, annál magasabb egyenlegeket tartanak átlagosan a számlán. A nyesz befektetési kínálatán belül - tudtuk meg - kedveltek a garantált alapok, ugyanakkor a hosszú időtávra tekintettel sokan döntenek a magas részvényhányadú nyílt végű alapok mellett.
A piacon - hangsúlyozták - elsőként az UniCredit Bank kínálta a nyeszt. A számlák száma az indulástól kezdve folyamatosan nő, és az elhelyezett megtakarítások is az eredeti várakozásaikat meghaladó ütemben emelkedtek. Az ezeken a számlákon lévő megtakarítások összege mára meghaladja a 3,5 milliárd forintot, amelynek jelentős részét tőkegarantált termék teszi ki.
A BB szerint a hosszú távon is kamatadómentes termékek (például a nyugdíjpénztár és a nyesz is) iránti kereslet egyik, de nem az elsődleges motivációja ezek kamatadó-mentessége. Ezeknek a megoldásoknak a népszerűségében sokkal inkább az öngondoskodás szükségességének tudatosulása játszik szerepet. A CIB szakértőinek véleménye szerint a kamatadómentes termékek (lakás-előtakarékosság, életbiztosítás és a nyesz) - főként a befektetési időtáv hosszúsága és a rugalmasság, likviditás hiánya miatt - nem rendelkeznek olyan adottságokkal, amelynek hatására a lekötött betétek vagy akár a befektetési alapok versenytársává válhatnának. Nyilvánvalóan nem véletlen, hogy nyesz-konstrukciót nem minden bank kínál. Ezt a helyzetet általános vélemény szerint alapvetően megváltoztathatná, ha a kormány elfogadná a befektetési alapkezelők szövetsége (Bamosz) és a Budapesti Értéktőzsde által kidolgozott javaslatot. Ennek lényege: az úgynevezett hosszú távú befektetési számlán (htbsz) elhelyezett összeget legalább háromévnyi megtakarítási időszakot követően nem sújtaná kamatadó. A Raiffeisen Bank (ahol nincs nyesz) tavaly augusztusi tapasztalatai szerint az ügyfelek egy része hajlandó akár három évig is lekötni megtakarításait annak érdekében, hogy mentesüljön a kamatadótól. A jövőben az átlagos befektetési időtáv valószínűleg el fog tolódni a hosszabb futamidők felé - fejtették ki -, így a befektetési számla iránt fokozottan növekvő kereslet prognosztizálható. A jelenlegi szabályozás szerint - mondta el a Mészáros Tibor, a K&H Bank marketingigazgatója - a befektetőknek csak egy kis szegmense (a nagyon hosszú távra megtakarítók) tudja kihasználni a kamatadó-mentességet. A befektetési számla bevezetésével ez változhat.
A CIB véleménye szerint a kamatadómentes termékek (lakás-előtakarékosság, életbiztosítás és a nyesz) - főként a befektetési időtáv hosszúsága és a rugalmasság, a likviditás hiánya miatt - nem rendelkeznek olyan adottságokkal, amelynek hatására a lekötött betétek vagy akár a befektetési alapok versenytársává válhatnának. Az ígért kamatadó-mentesség minden bizonnyal fokozná a lakosság érdeklődését a befektetési termékek iránt és jó hatással lehetne a magyar tőkepiacra is, viszont ezen termékek esetében is korlátot jelenthet a hiányzó likviditás, a rugalmasság, így véleményük szerint szűkebb ügyfélkör számára lehetne vonzó a Bamosz és a tőzsde által javasolt hosszú távú befektetési számla.
