Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A K&H-nál (és általában Magyarországon) a nyilvános befektetési alapok (akár nyílt végű, akár zárt végű) nem vásárolnak olyan strukturált hiteltermékeket, mint amilyenekkel most probléma van a fejlett piacokon – mondta el Majoros György portfóliómenedzser. Nálunk a tőke/hozamvédett alapokat szokás néha strukturált alapoknak is nevezni, de ezeknek semmi közük a strukturált hiteltermékekhez. A „strukturált” szó ez esetben csak arra utal, hogy testre szabott derivatív eszközöket használ az alap a termékhez. Ugyanezt hangsúlyozzák más hazai alapkezelők is. Csoma András, a Raiffeisen Alapkezelő vezérigazgató-helyettese szerint a hazai strukturált termékek befektetési portfóliója túlnyomórészt teljesen biztonságos eszközöket (bankbetéteket/állampapírokat) tartalmaz, ami a jogszabályi előírásoknak megfelelően a termékekre nyújtott tőke- és az adott esetben ezt kiegészítő hozamgarancia biztosítékául szolgál. Ezek a termékek a várható többlethozamot opciók vásárlásán keresztül ígérik a befektetőknek. A hazai alapok által kiépített opciós konstrukciók esetében a fokozott kockázatvállalást (például jelentős tőkeáttételes pozíciók kialakítását) a hazai jogszabályi előírások sem teszik lehetővé.
A CIB Befektetési Alapkezelő palettáján – tájékoztatták lapunkat – 2005 áprilisa óta megtalálhatók a tőkegarantált származtatott alapok. Jelenleg közel 23 milliárd forint van ezekben, ami a CIB által alapokban kezelt teljes vagyon mintegy 15 százalékát teszi ki. A 11 alap befektetései jellemzően részvényekre, részvényindexekre, devizákra, nyersanyagokra, illetve összetett struktúrákra kiírt opciókban és bankbetétekben vannak, egyiket sem érintik a legcsekélyebb mértékben sem a jelzálogkötvények piacán kibontakozott kedvezőtlen folyamatok. Ugyanez a helyzet a Takarékbank esetében, ahol eddig öt strukturált kötvény kibocsátására került sor – tudtuk meg Brezina Szabolcs befektetési igazgatótól –, mintegy 1,5 milliárd forint értékben. Az OTP Abszolút Hozam alapja esetében – a taktikai eszközallokációs modellnek köszönhetően – július elején jelentősen csökkentették a kockázatos befektetések arányát (10 százalékra), így az alap árfolyamát még közvetetten sem is érintették a jelzáloghitel-piaci problémák. Az alapkezelő most a modell segítségével éppen a megfelelő beszállási lehetőségeket vizsgálja.
A jelenlegi problémák nem csupán a strukturált alapokat „hozhatták hírbe”, most az ingatlanokhoz kötődő alapok esetében is találkoztunk aggódó hazai befektetőkkel. Az ingatlanalapok alapjai portfóliójában akadnak külföldi befektetések. Például a CIB ingatlanalapok alapja befektetései 90 százalék feletti arányban a hazai ingatlanpiacba fektető alapokhoz kötődnek, és mindössze három százalék alatti a külföldi kitettség – ez is kizárólag európai.
Csoma András szerint az amerikai jelzálogpiaci válság a hazai ingatlanalapok alapja konstrukciók esetében is csak egyes, speciális befektetési politikával rendelkező szereplőket érinthet. Többen is hasonlónak vélik a K&H ilyen konstrukcióját. Majoros elmondta: a K&H Ingatlanpiaci Alap ingatlanpiaci vállalatok részvényeit, pontosabban ilyen részvényeket tartó alapokat tartalmaz (tehát nem ingatlanokat). A portfólió csak kis részben tartalmazza lakóingatlannal foglalkozó cégek részvényeit, így az amerikai jelzálogpiacon zajló események csak korlátozott mértékben érintik. Ugyanakkor mivel részvényalapról van szó, ezért az árfolyam természetesen érzékenyen reagálhat a globális kockázati étvágy jelenleg megfigyelhető visszaesésére. A Raiffeisen Alapkezelő vezérigazgató-helyettese sem zárja ki az áttételes hazai hatást, de azt túlságosan valószínűnek sem tartja. Úgy gondolja, az amerikai jelzálogpiac problémái akkor érinthetik a hazai szereplőket, ha az ezeken a piacokon veszteségeket elszenvedők magyar ingatlanbefektetéseket likvidálnak, illetve kockázatvállaló képességük csökkenése a magyar ingatlanpiaci árazás romlásához vezet.
