Logikus lenne, hogy a szabadságok idején keresettebbek legyenek a banki széfek, hiszen az otthonukat elhagyók itt nagyobb biztonságban tudhatják kincseiket. A hitelintézetek tapasztalatai szerint azonban ebben az üzletágban mégis meglehetősen csekély a szezonalitás. Lapunk érdeklődésére kizárólag a K&H Bank számolt be arról, hogy nyáron csekély mértékben ugyan, de megugrik a széfek iránti kereslet, amit ők annak tudnak be, hogy a nyaralni utazó hazai és a hozzánk nyaralásra érkező – és ez idő alatt értékeiket biztonságban tudni kívánó – ügyfelek generálnak pluszkeresletet.
Ez az üzletág a hitelintézetek többsége esetében nem tűnik túl sikeresnek. Ezen a téren a legmarkánsabban az Erste fogalmaz: a széfek kihasználtsága a bank fiókjaiban igen alacsony, ezért az újonnan nyíló fiókokba már nem is telepítenek ilyeneket. Néhány nagyobb, régebbi fiókban még működik a széfbérlési szolgáltatás, de az Erste célja, hogy a jövőben csak a Károly körúti fiókban – ahol a legkihasználtabb – lehessen igénybe venni. A Raiffeisen Bank esetében már ma is csak az Akadémia utcai központi fiókban működik széf, ami viszont 85,5 százalékos kihasználtságú. Ezzel együtt a bank lapunk érdeklődésére rögzítette: mivel nem tapasztalnak nagy igényt a széfhasználatra, nincs is tervben továbbiak kialakítása.
A másik végletet az Inter-Európa Bank (IEB) jelentheti, ahol – tájékoztatták lapunkat – mérettől függetlenül mindegyik széftípus teljes kihasználtsággal üzemel. A szolgáltatást az IEB három fiókban nyújtja. A CIB bank jelenleg száz egységből álló országos fiókhálózatának mintegy 35 százalékában vehető igénybe a széfszolgáltatás. Az MKB Bank korábban széfbérleti lehetőséget tíz fővárosi és 14 vidéki fiókjában biztosított, míg a Citibanknak három budapesti és további hat vidéki egysége állt az országban az értékeket elhelyezni szándékozók rendelkezésére (NAPI Gazdaság, 2004. augusztus 17., 7. oldal). A jelenlegi széfbérlési lehetőségekről most egyik bank sem bocsátott rendelkezésünkre adatot.
Az OTP Bank 61 fiókjában 18 243 széfrekesz áll az ügyfelek rendelkezésére, amelyekből 13 741 rekesz kisméretű, 3332 közepes méretű, 1170 pedig nagy. Általában a kicsi és közepes méretű rekeszek iránt mutatkozik igény. A széfrekeszek kihasználtsága az OTP-nél a legutóbbi felmérés alapján országos szinten körülbelül 42 százalékos, a budapesti fiókokban ugyanakkor nem ritka a 80–100 százalékos kihasználtság. Vidéken főleg a nagyobb városokban lévő fiókok tudják széfrekeszeik jelentős részét bérbe adni. A K&H mintegy 13 ezer széféből a legkeresettebbek a közepes méretűek. Az egyértelműen kiderült, hogy a széfek kereslete minden bank esetében jelentős mértékben függ a fiók fekvésétől. A központi elhelyezkedésű fiókokban gyakran túlkereslet tapasztalható, míg más fiókokban jóval alacsonyabb az érdeklődés. A kihasználtság függ a bérelhető egységek számától, azok nagyság szerinti összetételétől, a fiók ügyfélkörének jellegzetességeitől, a fiók környezetétől is. Ezért fordulhat elő, hogy míg a hitelintézetek többségénél a kisebb széfek a legkeresettebbek, van, ahol kifejezetten a nagyméretű rekeszek iránt jelentős az érdeklődés. A Medve utcai központi széfrendszer – méretválasztékának köszönhetően – akár szélsőségesen nagy méretre vonatkozó szezonális igények kielégítésére is képes – hangsúlyozza a CIB. Hozzátették azonban, hogy tapasztalataik szerint általában hosszú távra, több hónapra, leginkább évekre bérlik a széfeket, az elhelyezett tárgy méretének megfelelően. A bank központi elhelyezkedésű fiókjaiban egyébként az új ügyfelek alig juthatnak széfhez (folyamatos a túlkereslet), míg a nem központi, illetve vidéki fiókokban 40–70 százalékos a kihasználtság.
