Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) adatait alapul véve májusban a takarékszövetkezetek mérlegfőösszeg alapján számított piaci részesedése 6,1 százalékot tett ki, ami – amennyiben ezt a szektort egy egységként tekintenénk – a nyolcadik helyezéshez lenne elegendő. A lakossági üzletágban azonban ennél jóval erősebbek a takarékok, a hiteleknél ugyanis 7,8 százalékos, míg a betéteknél 17,6 százalékos a részesedésük. Ezek mindenképpen szép számok, de – hívta fel a figyelmet Lamboy Judit, a CIB Bank alternatív értékesítési igazgatóságának vezetője – a részesedésen több mint 160 takarékszövetkezet osztozik. Terjék István, az Erste Bank lakossági értékesítésfejlesztési vezetője úgy gondolja, hogy a számlavezetés területén és a hitelezésben – különösen a hosszú lejáratú jelzálog-finanszírozásban – az országos hálózattal rendelkező kereskedelmi bankok a piac meghatározó részét lefedik a kisebb településeken is. Betéti oldalon azonban a takarékszövetkezetek már érezhető versenyt jelentenek. Általában elmondható – fejtette ki Jánosi Zoltán, az MKB Bank lakossági igazgatója –, hogy ha ügyfélszám-alapon közelítjük meg a piaci részesedést, akkor szinte mindenhol (minden településen) az OTP Bank dominanciája érvényesül. A történelmi hagyományok miatt éppen ezért a takarékszövetkezetek mellett „helyi banknak” lehet definiálni az OTP-t is. Az egészen kis lakosságszámú településeken (községek) meghatározóak a takarékszövetkezetek. Ott általában más pénzintézet nem is jelenik meg. Lamboy Judit viszont hangsúlyozta: míg 10-15 évvel ezelőtt vidéken a takarékszövetkezetek mellett legfeljebb egy-egy OTP-fiók tűnt fel, addig ma a kereskedelmi pénzintézeteknél is nagy erőkkel folyik a hálózatbővítés. Azt azonban Lamboy is elismerte, hogy minél kisebb egy település, annál nagyobb a takarékszövetkezet részaránya, ami viszont elsősorban a konkurens bankok – egyelőre – alacsony számának köszönhető.
Az OTP Bank szakemberei szerint a takarékszövetkezetek ügyfélszerző és -megtartó ereje bár csökkenő mértékű, de még mindig markáns a tízezer fő alatti településeken. A UniCreditnél úgy látják, hogy Magyarországon – hasonlóan a közép- és kelet-európai országokhoz – többségében a külföldi bankcsoportok leányvállalatai a piac legnagyobb szereplői. A legtöbb országban a korábbi monopolbankok esetében fordul elő az, hogy domináns bankként maradtak a piacon, jellemzően külföldi, nem pénzintézeti befektetőkkel a tulajdonosi körben, vagy – és ez a gyakoribb – maguk is valamely nemzetközi pénzintézethez tartoznak.
Dávid Gábor, a Citibank lakossági marketingigazgatója elmondta: Magyarországon a takarékszövetkezetek és az OTP (történelme miatt) tekinthető igazán helyi banknak, és mivel együtt a bankfiókok több mint 70 százaléka az övék, nem csoda, hogy az alapbankolás hozzájuk köthető, és ügyfélszámban is ők a meghatározó szereplők. A lakosság nagy részének igazából csak ezek a fiókok érhetőek el (fiókválasztásnál a fiók lakhelyhez való közelsége még mindig meghatározó), az alapbanki szolgáltatásokat is tökéletesen ellátják, nyilvánvalóan egy kevésbé szofisztikált szegmensben. Éppen ezért Dávid nem gondolja, hogy a bankok direkt módon ezekkel a fiókokkal kívánnak versenyezni. Mivel a Citibank ügyfelei igénylik az ügyfélközpontúságot, az ország bármelyik pontján van kereslet mindegyik terméktípusra, szolgáltatásra. A Citibank a növekedést nem csupán a fiókhálózatban látja, hanem a többcsatornás értékesítés, azaz a nem fizikai csatornák fejlesztésében is (internet, telefon, üzletkötői hálózat). Alapvetően az MKB Bank sem a helyi takarékszövetkezetekkel, hanem a szintén országos hálózattal rendelkező kereskedelmi bankokkal versenyez. Azok a helyek ugyanis – tudtuk meg Jánosi Zoltán lakossági igazgatótól –, ahol az MKB fiókkal jelenik meg, elsősorban a megyeközpontok és a nagyobb városok.
