Kombinált megtakarítási formát dobott piacra a legnagyobb magyar bank is. Az OTP új ajánlata ráadásul (amire ezen a téren ritkán volt korábban példa) egyből a piaci élvonalba sorolható. A betéti részre kínált kamatnál ugyan akad magasabb (és több ugyanekkora) is, de ha a futamidőt és a befektetési jegy paramétereit is figyelembe veszzük, akkor a jelenlegi kínálatban mindenképpen kiemelt helyet kaphat ez a konstrukció. A hagyományosan tömegügyfélkörrel rendelkező OTP-től viszont kissé magasnak tűnik a 150-150 ezer forintos minimális megtakarítási összeg előírása, de ezt a „kapcsolt” termék némiképp logikussá teszi. Az OTP Hozamduó megtakarítási csomag megvásárlásával a befektetés nem betéti része az OTP Alfa III. tőke- és hozamvédett befektetési alapba kerül. Az alap a teljes, 3,25 éves futamidőre vonatkozóan védelmet nyújt a befektetett tőkére, és a futamidő első 12 hónapja után fix 10 százalék hozamot fizet, a befektetések teljesítményétől függetlenül. A futamidő 24. hónapja után és lejáratkor – a befektetések teljesítményétől függően – a modellszámítások alapján további 15-15 százalék (éves átlagban 12,18 százalék) tőkenövekményhez lehet jutni. Utóbbi azonban természetesen egyáltalán nem biztos. Az új konstrukció az OTP Bank értékpapír-forgalmazást végző fiókjaiban érhető el június 4. és július 13. között, de a jegyzést az OTP Alapkezelő minimálisan három forgalmazási nap után le is zárhatja. Az OTP Alfa III. befektetési jegyei a jegyzési időszak alatt a névértéknél kedvezőbb áron jegyezhetők.
A 11 százalék feletti betéti kamatoknál nemcsak a befektetési jegyek vásárlása a kikötés (elvétve akadnak egyébként olyan konstrukciók, amelyeknél nem a befektetési jegy vétele, hanem az aktív számlahasználat a magas kamat ára), hanem az is, hogy új megtakarítások érkezzenek a bankhoz. Ezeknek az akcióknak ugyanis nyilvánvaló céljuk, hogy szaporítsák a bankok számára rendelkezésre álló forrásokat. A bankoknak – állapította meg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) az előző évről készített elemzésében – egyre nagyobb erőfeszítést kell tenniük az eszközoldali növekedés finanszírozásához. A forrásokért folytatott versenyben ugyanis az intézményi befektetők egyre nagyobb részt hódítanak el tőlük. Az adatokból mindenesetre kiderül, hogy a hitelek belföldi betétekkel való lefedettsége a 2001. évi 107 százalék feletti szintről 2006-ra 67 százalék közelébe esett.
A kombinált ajánlatok „virulását” az előbbiek mellett annak jelentős marketingértéke is indokolja. Főként azért, mert az ügyfelek általában nem figyelnek arra, hogy a bankok ezeknél a megoldásoknál többnyire ragaszkodnak ahhoz, hogy ügyfelük ismétlődő lekötésre szerződjön, de a kiemelt kamatot csak az első időszakra (1-2 hónapra) adják. A betétrész kamata az új betétekre az első egy hónapos lekötésre érvényes az Inter-Európa Banknál (IEB) is, ezt követően a kamat a mindenkori egy hónapos lekötésű betéti kamat öt bázisponttal növelten. A „felár” nem tűnik túl nagyvonalúnak, de tény, hogy ez az első olyan ajánlat, amelynél az újonnan szerzett ügyfél az akciós időszak lejárta után is kap némi pluszfigyelmet a többiekhez képest.
