Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Budapest Bank a megnyert támogatás előfinanszírozására dolgoz ki új terméket (ilyen lehetőség már több bank esetében is rendelkezésre áll). A CIB – mint elmondták, a hazai bankok között egyedülálló módon – képviseleti irodát nyitott Brüsszelben, amelynek egyik legfontosabb célja, hogy az uniós forrásokhoz még hatékonyabb módon segítse ügyfeleit, elsősorban a 7. kutatás-fejlesztés keretprogramokban (FP7) és a versenyképességi és innovációs keretprogramban (CIP). Az előző ciklus megtanította a kis- és középvállalkozásokat pályázni, amely így a tapasztalatgyűjtés tökéletesen megfelelő időszakának bizonyult, a 2007–2013-as költségvetési időszak – fejtették ki lapunk érdeklődésére – már nem a „próbálgatásé”, az időt, energiát valamennyi érintett piaci szereplőnek a felhalmozott ötletek megvalósítására kell fordítani. Magyarország versenyképességét akkor tudja fenntartani, ha egyetlen eurócentet sem enged ki a kezéből.
A bankok többsége szerint egyébként a jelenlegi pályázati szakaszban a korábbiaknál nagyobb tér nyílhat számukra a finanszírozás terén. Nem csak azért, mert most a korábbinál jóval nagyobb (a K&H-nál fajlagosan háromszor akkorának minősített) a lehívható támogatások értéke, hanem – paradox módon – éppen a szigorúbb feltételek következtében. Az OTP szakemberei szerint a nagyobb ügyféligényt a pályázatoknál a korábbi években előírtnál nagyobb saját erő, de várhatóan az elnyert támogatások előfinanszírozása is garantálhatja. A projektek előkészítésével kapcsolatos költségek a szigorú uniós követelmények miatt (például megvalósíthatósági tanulmányok, akciótervek, műszaki tervdokumentációk, stb.) esetenként a teljes projektköltség 5–10 százalékát is kitehetik – tették hozzá.
A támogatások intenzitásának csökkenése a K&H szakembereinek véleménye szerint is tovább növeli a banki szerepvállalás szükségességét. Az ügyfelek számára kedvezőbb biztosítéki előírások – tudtuk meg az UniCredit Bank főosztályvezetőjétől, Szablics Tibortól – a bankoktól kisebb számú és rövidebb futamidejű bankgarancia kibocsátását követelik meg, de a saját erő kiegészítésére, a beruházások hitelfinanszírozására még az eddigieknél is nagyobb szükség van.
Ennyire persze nem mindenki optimista. Egyelőre – mondta el Szabó Balázs, az MKB Bank wholesale üzletirányítás igazgatója – igen nehéz megítélni, hogy közép-, illetve hosszú távon milyen lehetőséget jelent a bankok számára az új pályázati rendszer. Mint hozzátette: az azonban biztos, hogy továbbra is szükség lesz a folyamatos szaktanácsadásra, a banki társfinanszírozási lehetőségekre és a támogatások előfinanszírozására. Összességében tehát ő sem számít a bankok szerepének csökkenésére.
Lévay Erika, a Budapest Bank (BB) senior termékmenedzsere szerint ugyanakkor az idei pályázati rendszerben a pályázathoz sem bankgarancia-ígérvényt, sem hitelígérvényt nem kell csatolni, így a bankok finanszírozási lehetőségeiket csak akkor tudják felmérni, amikor az ügyfél a pályázat megnyerése után finanszírozási „gondjaival” a bankjához fordul. Mint kifejtette: a rendszer egyszerűsítése miatt kevesebb lesz a megkívánt fedezetadási kötelezettség, hiszen tízmillió forintos támogatás alatt (GOP-2007.2.1.1/A pályázat) egyáltalán nem kell fedezetet adnia a pályázónak, a fenntartási időszakban is csak az ötvenmillió forint feletti támogatásokra kell a fedezet, ami például a bankgarancia lehet.
A pályázati feltételek nemrégiben végrehajtott „finomhangolását” sem azonos módon értékelik a pénzintézetek. A tapasztalatok alapján – hangsúlyozta Szabó Balázs – az előző ciklus alatt is folyamatosan módosultak a pályázati feltételek, anélkül, hogy komolyabb fennakadást okoztak volna. A lényeg, hogy a mostani változtatások is (a maximális támogatás összegének növelése, csökkentve a különböző kockázatokat) a pályázókat segítik. Az MKB feladatának tekinti, hogy az aktuális feltételekről mindenkor tájékoztatást tudjon adni az érdeklődőknek, ez a szerep pedig a változó feltételrendszer miatt egyre hangsúlyosabb.
Az adminisztrációs könnyítéseket az új pályázatok benyújtása esetében a CIB üdvözli, de némiképp továbbra is kockázatosnak tartja, hogy a szigorúbb feltételrendszer csökkenti a pályázói kedvet. Akkora rizikót – hangsúlyozták – minden tagállamnak vállalnia kell, amely eredményes projekteket támogat elérhetőbb feltételrendszer mellett, hiszen az európai uniós támogatások egyik legkiemelkedőbb célkitűzése, hogy túlnyomó részben ne azokat a projekteket támogassa, amelyek támogatási forrás nélkül is megvalósulnának. Hozzátették azonban, hogy a kiírások az akciótervek szerint készülnek, amelyek futamideje két évre szól, így ennek elteltével rendelkezésre áll majd a pályázatokkal kapcsolatos jó néhány tapasztalat, amiből tovább lehet fejleszteni a pályázati rendszert.
Az OTP-nél azt emelték ki, hogy a GOP-pályázatok április végi módosítása (meghosszabbították a pályázatok beadási határidejét, a feltételekben pedig – többek között – kedvezőbb árbevétel-növekedési kötelezettséget írtak elő) jó azoknak a pályázóknak, akik korábban éppen a magas kötelezettségvállalások miatt nem adtak be pályázatot, de kedvezőtlenebb azoknak, akik a magasabb kötelezettségvállalással nyújtották be pályázataikat. Ők hátrányba kerülhetnek a most pályázókhoz képest. Az is hátrányt jelenthet a már beadott pályázatokkal rendelkezőknek, hogy a változtatások miatt várhatóan megnövekvő pályázati kör esetlegesen kiszoríthatja őket a támogatás elnyeréséből. A pályázatok beadási határidő előtti módosítása, a kiszámíthatóság hiánya pedig esetleg elbizonytalaníthatja a pályázni szándékozókat.
Szablics várakozásai szerint a változtatásoknak köszönhetően növekedni fog a pályázók és a beadott pályázatok darabszáma is. A beadási időszak alatti módosítás – tette hozzá – persze nem szerencsés, hiszen ez nem biztosítja a pályázati folyamat során a kiszámíthatóságot és a pályázó számára a beruházások forrásait tervezhetetlenné, esetleg komolytalanná teszi. Az igazán negatív visszhangot a pályázati beadási időszak előtti napokban foganatosított szigorító pontosítások váltották ki.
Az eredeti kiírások a Raiffeisen szerint nagyon komoly elvárásokat támasztottak a pályázókkal szemben, különösen a fenntartási időszak bevétel-növekedésére vonatkozóan. A változtatás egy-egy pályázati kiírási időszakon belül nem szerencsés, bár ezúttal valóban indokolt volt, ugyanakkor a rendszer kiszámíthatóságát jelentősen csökkentik az állandó módosítások.
Lévay ezen a ponton is pesszimistábbnak tűnik a többieknél. Elmondta: már a pályázatok indításakor is látszott, hogy az idei kiírások mind a múltbeli – például két lezárt pénzügyi év, nettó árbevétel-növekedési előírás –, mind a szigorú vállalási – elvárt pénzbevétel-növekmény – feltételek következtében nem olyan népszerűek, mint az elmúlt évek hasonló típusú (GVOP 2.1.1) konstrukciója. Az enyhítések azonban nem voltak olyan mértékűek, hogy alapvetően megváltoztatták volna a pályázati kedvet. A piaci igények szempontjából inkább az árbevételnövekedés-vállalást kellett volna nagymértékben csökkenteni – szögezte le a BB szakembere. Véleménye azért is figyelemre méltó, mert a bank az előző pályázati ciklusban igazán szép eredményeket ért el az uniós pénzek közvetítése terén. A legsikeresebbek a 2004–2006-os periódusban a GVOP-s pályázatok voltak, azok közül is a GVOP 1.1.1 és a GVOP 2.1.1. Ezek a beruházások főként gépbeszerzésre irányultak, és a BB ügyfelei, nagyszámú nyerési aránnyal, mintegy négymilliárd forintnyi támogatást nyertek el – tudtuk meg.
Az OTP Hungaro-Projekt Kft. ügyfeleinek elsősorban pályázatkészítés és projektmenedzsment területén nyújtotta a legtöbb segítséget. 2004 óta pályázatkészítés és minőségbiztosítás tekintetében az I. nemzeti fejlesztési terv szinte mindegyik operatív programjához kapcsolódóan rendelkezik referenciákkal (GOP, ROP, KIOP, HEFOP, AVOP), míg projektmenedzsment területén több nagyváros városrehabilitációs projektjének menedzselését végezte.
Az MKB ügyfélkörében a „B” és „C” jelzésű, közepes és nagyobb összegű pályázatok a népszerűek, egyre több az eszközalapú kölcsön iránti igény, ami banki szempontból inkább a lízinghez, mint a hitelhez áll közel.
Az UniCredit 2005 óta konzorciumi tagként részt vesz az úgynevezett EUGA (European Union Grants Advisor) programban is. A konzorciumot mellettük a Microsoft Magyarország, a HP Magyarország, az Intel Magyarország, illetve a T-Online Magyarország alkotják. A konzorcium elsődleges célja az EUGA program keretében a hazai kis- és középvállalati szektor, valamint az önkormányzatok és nonprofit szervezetek technológiai fejlődésének elősegítése az EU informatikai pályázatai közvetítésén és a sikeres pályázáshoz kapcsolódó valamennyi szolgáltatás biztosításán keresztül. A program keretében az UniCredit Bank az informatikai beruházásokhoz kedvező kondíciójú standard finanszírozási konstrukciókat biztosít.
