Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Februárban a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) által közzétett adatok szerint csökkent a cégek banki hitelállománya, ugyanakkor folytatódott a lakosság eladósodása. A mintegy 51 milliárd forintos növekedés különösen annak tükrében jelentős, hogy még csak az év második hónapját vizsgáljuk (az év eleje pedig szezonalitási hatások miatt általában sokkal gyengébb), ráadásul a január sem volt éppen rossznak mondható. Februárban majdnem ugyanolyan mértékben (24,4 milliárd és 21,6 milliárd) nőtt a fogyasztási és a lakáscélú kölcsönök állománya, de a kis különbség is elég volt arra, hogy a lakáshitelek teljes állományon belüli súlya tovább csökkenjen. Ez február végén 58,5 százalékra rúgott, szemben az év végi, 59 százalékot meghaladó szinttel. A devizahitelek forintkölcsönöket kiszorító hatása is folytatódott (a devizában denominált kölcsönök állománya 55,7 milliárd forinttal nőtt, a forinthitelek 4,6 milliárdos lemorzsolódása mellett).
Januárhoz hasonlóan (NAPI Gazdaság, 2007. március 13., 5. oldal) most is megvizsgáltuk, hogy mindez miként alakult a takarékszövetkezetek gyakorlatában.
A lakossági hitelfelvétel szezonális csökkenése a takarékok esetében sem tapasztalható, de arányaiban itt sokkal kisebb a dinamika, mint amekkorát a kereskedelmi bankok produkáltak. A devizahitelek terén azonban mintha már valami erőteljesebben mozdult volna ebben a szektorban. Az új hitelfelvétel több mint 60 százalékát ugyanis már a deviza tette ki. (Mint ismert, a takarékszövetkezetek később és nem is teljes számban kezdtek bele a devizahitelezésbe.) A deviza lakossági hiteleken belüli aránya így is csak 3,4 százalékra hízott (az előző hónapban még nem érte el a 3 százalékot sem).
A kereskedelmi bankoknál a vállalatok és a magánszemélyek is kevesebb forintbetétet helyeztek el mint januárban. A csökkenés meghaladta a 35, illetve a 38 milliárd forintot. A devizabetétek esetében már nem ennyire kiegyensúlyozott a helyzet. Míg ugyanis a cégek devizabetéteik állományát közel 52 milliárd forinttal csökkentették (ezek az értékek egyébként magukban foglalják az árfolyamváltozás hatását is), a háztartások 16,3 milliárd forinttal növelték azt. A takarékszövetkezetek hasonló (csökkenő forintbetétek, apadó céges és növekvő háztartási devizabetétek) folyamatokat tapasztalnak.
