Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Már két hónapja él a magán-nyugdíjpénztári bevallások és tagdíjfizetések központosított rendszere, de még mindig akadnak munkáltatók, amelyek az adóhatóság helyett a magánkasszákhoz továbbítják a bevallást, illetve oda fizetik be a tagdíjat (az új rendszerben a pénz az APEH-en keresztül jut a kasszák kincstári alszámlájára). Arra, hogy a szisztéma lassan „beüzemelődhet”, jó példa az Erste Nyugdíjpénztár, amelynek a számlájára februárban a befizetések hét százaléka érkezett tévesen, ez az arány viszont márciusra (március 19-éig) már 2,7 százalékra csökkent.
Függőben maradva
Az Évgyűrűknél – tájékoztatta lapunkat az igazgatótanács elnöke, Fórizs Sándor – februárban még 6357 munkáltató mintegy százmillió forintja nem talált célba, márciusra viszont ez 2689 munkáltatóra és 38 millió forintra csökkent. A Dimenziónál 4400 munkáltatói partnerből 11-től érkezett közvetlenül a januári bevallás, de 160-ra tehető azon cégek száma, amelyek ide utaltak. A rendszerben ezért 350-400 fő mintegy ötmillió forintja „kavarog”. Az AXA magánkasszájának – tudtuk meg Zolnay Judittól, az igazgatótanács elnökétől – 100-200 munkáltató vallott, itt is több volt viszont a tévesen utalók száma. Eddig 600 munkáltató kérte vissza az ide továbbított tagdíjat. Az MKB magánkasszához csak néhány bevallás érkezett, az Aegonnál is elenyésző arányról számoltak be. A Vasutas pénztár igazgatótanácsa elnökétől, Kurucsai Lászlótól megtudtuk, hogy a Vasutas magánpénztári ágazatánál nem volt tévesen továbbított bevallás, a munkáltatótól a pénztárhoz tévesen indított átutalásokat pedig a pénztár már visszafordította.
Az Aegon kasszájának vezérigazgatója, Ludvai Judit szerint a központi beszedés problémái csak annyiban érintik a pénztártagokat, hogy nyugdíjpénztári egyéni számláikon az adatszolgáltatásokat az eddig megszokotthoz képest később dolgozzák fel. Az adminisztráció ezen a téren jelenleg is folyamatos, csak a szolgáltatások keretébe tartozó pótátutalások történhetnek az APEH adatszolgáltatásától függően. Az első adatállományokat a pénztárak e hónap végén kapják majd meg, ezek feldolgozása – a rendszerfejlesztési feladatokkal együtt – Ludvai szerint minimum 60–90 napot vesz igénybe. A szükséges időt a kasszák eltérően becslik, de a legoptimistábbak is legalább egy hónappal számolnak. Az AXA-nál azzal kalkulálnak, hogy a negyedév zárásáig megkapják és fel is tudják dolgozni a januári (februárban befizetett) tagdíjakról szóló bevallások adatait. Így a negyedév végén egyhavi tagdíj marad a függő számlán. Mivel egyhavi tagdíj a vagyonnak csak az 1,6 százalékát teszi ki, és a függő számlán lévő tagdíjak is be vannak fektetve, a tagokat nem éri jelentős hátrány – hangsúlyozta Zolnay.
Félmilliárdos hozamvesztés?
A hozamvesztés – tájékoztatták lapunkat a Dimenziónál – gyakorlatilag egy-két napi befektetés hozama, annyi idő, amíg az APEH-számláról a nyugdíjpénztár számlájára megérkezik az átutalás. Számításaink szerint egyébként szektorszinten ez is meghaladhatja az 500 millió forintot. Ennél nagyobb hozamkiesést okozhatnak azonban a munkáltatók. Abban az esetben ugyanis, ha a tagdíjakat nem a kincstári számlára, hanem továbbra is közvetlenül a kasszákhoz utalják, a pénznek hosszasan kell utaznia, míg célba jut. Ezeket a tételeket ugyanis a pénztárnak vissza kell utalnia a munkáltatókhoz, és innen csak ezt követően mehetnek az APEH-számlára. A kasszák pedig nyilvánvalóan csak azokat az összegeket és akkor tudják befektetni, amikor azok hozzájuk megérkeznek. Más lenne a helyzet, ha már működne a választható portfólió rendszere. Lehoczky elmondta: ebben az esetben lényeges, hogy a tagdíjat a beazonosításig nem tudják abba a portfólióba helyezni, amelyet a tag választott. Amennyiben ezen átmeneti időszakban a részvények árfolyama jelentősen emelkedik, a növekedési portfóliót választó tag nem részesül ennek hozamából, fordított esetben: ha a részvények árfolyama csökken, a veszteségtől mentesül a pénztártag, mert ez idő alatt pénze egy „semleges” portfólióban parkol.
A választható portfólió lehetséges „jótéteményeit” is eltérően ítélik meg a kasszáknál. Kurucsai szerint ennek kialakítása jelentős terhet ró a magánpénztári ágazatra. Az új rendszer bevezetésének várhatóan magas lesz a költsége, ami elsősorban a szoftver fejlesztéséből adódik, de nem elhanyagolhatók a megnövekedő adminisztrációs, valamint a több portfólióból adódó esetlegesen magasabb vagyon- és letétkezelési költségek. Ezeknek az előre nem tervezett kiadásoknak a súlyát növeli, hogy ezzel párhuzamosan a működési tartalékra osztható tagdíjbevétel pedig folyamatosan csökken. Szerinte tehát nem biztos, hogy a változások a pénztártagok számára előnyösek lesznek.
A választás szabadsága
Az új, 2009-től már kötelező rendszer kialakításán azonban már több pénztárnál is tevékenykednek. Tájékozódásunk során két „úttörőre” is bukkantunk. Zolnay elmondta: az AXA elkötelezett a hosszú távú, diverzifikált befektetésben, ezért indította el már 2006-ban – a kötelező szabályozást megelőzve – a tartósan 50 százalék feletti részvényhányaddal működő Prémium Magánnyugdíjpénztárát. Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy itt azt tervezik: már az idén július 1-jétől lehetővé teszik, hogy tagjaik befektetéseiket választásuknak és életpályájuknak megfelelő kockázati szinten kezeljék. Szintén július elsején indulna el a választható portfólióval a Dimenzió is. Mohr Lajos, az Erste Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója elmondta, hogy terveik szerint 2008-tól vezetik be a választható portfólió rendszerét, az időzítés azonban az új befizetési/bevallási rendszer működésétől is függ. Az Évgyűrűk 2008. január 1-jét célozta meg. Az Aegonnál jelenleg a pénztár a központi beszedéssel kapcsolatos feladatokra koncentrál, terveik szerint az év második felében kezdenek el dolgozni a többportfóliós rendszeren. Az MKB pénztára még nem döntött a bevezetés időpontjáról. A döntés meghozatalakor – tudtuk meg Lehoczkytól – itt is tekintettel lesznek a központosított beszedésre és a bevallás sikerességére. Az sem mellékes, hogy a jogalkotók nem terveznek-e egyéb átfogó módosítást a nyugdíjpénztári rendszerben (egyes, meg nem erősített információk szerint gyökeresen át akarják alakítani a pénztárak hozamelszámolási rendszerét), ami azt jelentené, hogy viszonylag rövid időn belül háromszor kell alapvetően átíratni a pénztár nyilvántartó szoftverét.
