Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyarországi bankok a lakossági üzletágban a folyószámla; áruvásárlási és személyi hitelek, valamint a látra szóló és a rövid lejáratú hitelek esetén alig versenyeznek egymással – állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) műhelyében készült tanulmány. A szerzők (Molnár József, Nagy Márton és Horváth Csilla) hat „retail”, illetve lakossági részpiacot vizsgáltak, hármat a forinthitel (folyószámla-, személyi és áruvásárlási hitelpiacokat) és hármat a forintbetéti piacon (látra szóló, rövid futamidejű és hosszú futamidejű betéti piacokat). Az elemzés a 2003. január–2005. decemberi periódust tekinti át. Ebben az időszakban a havi adatokat használták fel, olyan módon, hogy a megfigyelt és az elméleti modell (Bertrand-árverseny) által implikált profitmarzsokat minden egyes bankra, minden egyes hónapban kiszámították. Az elemzés szerint kizárólag a hosszú távú betétek esetében azonosítható versenyzői piac.
Az MNB havonta közzétett adatai alapján az elmúlt egy évben sem történhetett kedvező változás ezen a téren. A számok alapján számunkra úgy tűnik, hogy a 20 százalékos kamatadó bevezetése markánsan éppen arra világított rá, hogy mekkora tartalékok lennének az ügyfelekért folytatott versengésnél általában, sőt még a hosszú távú betétek vonatkozásában is. Tavaly augusztusban ugyanis a betéti és hitelkamatok különbözete a hosszabb (éven túli) időtávban majdnem három egész százalékponttal apadt, de éven belül is igen jelentős, közel két százalékpontos volt az előző hónaphoz képest számított a csökkenés. A verseny (pontosabban inkább a forrásigény) tartósabbá válására utalhat, hogy míg az éven belüli lejáratoknál a következő hónap nemcsak hogy visszarendeződést hozott, a marzs még a korábbinál is magasabbra emelkedett, éven túl viszont csak részben állt vissza a korábbi helyzet.
Érdekes módon azonban amikor a bankokat arról kérdeztük, hogy kiemelt betéti ajánlataik kidolgozásakor mennyire veszik figyelembe a versenytársak lépéseit, a többség inkább a piaci igények kielégítésének szándékát hangsúlyozta. A K&H Bank sem tett másként, de itt azt is hozzátették, hogy természetesen nem hagyhatják figyelmen kívül a versenytársakat, a szabályozó eszközöket és a technológiát sem. A termékfejlesztés – hangsúlyozták – ezen összetevők keveréke, és a bank minden esetben a stratégiájának megfelelően dönt a megvalósításról. A konkurálás fontosságát kiemelte az MKB Bank is. Kizárólag a Raiffeisen Bank hangsúlyozta kifejezetten azt, hogy az egyre erősödő verseny miatt elengedhetetlen követelmény, hogy figyelemmel kísérjék versenytársaik lépéseit, ezzel együtt persze nagy hangsúlyt fektessenek a marketingkommunikációra. Érdekes módon fogalmaz a Citibank: természetesen folyamatosan figyelemmel kell kísérni a versenytársak ajánlatait is, mivel csak a piacon megtalálható ajánlatok ismeretében lehet kialakítani olyan innovatív konstrukciót, amellyel versenyelőnyhöz lehet jutni a konkurenciával szemben, és ami alapja lehet egy sikeres marketingkommunikációnak. Az Inter-Európa Bank szakemberei szerint mindenképpen mérlegelniük kell a versenytársak által is kijelölt irányt, ami egyébként leginkább a „piacon kívüli” árazású termékek kikényszerítésében ölt testet.
