Áprilisban – több hónap emelkedés után – mérséklődött a lakossági szektorban a fogyasztási hitelek és az éven belüli lejáratra lekötött betétek átlagkamatlábai közötti különbség (marzs) – derül ki a jegybank legfrissebb jelentéséből. Ez az érték persze így csak hajszállal marad el a 14-es szinttől (márciusban még 14,44 százalékpont volt). A nem pénzügyi vállalatok hitelei és betétei között jelentősebb súllyal szereplő éven belüli lejáratok esetén az átlagkamatlábak közötti különbség viszont némiképp emelkedett: 1,97 százalékpontról egészen 2,04-ra. Az átlagkamatok egyébként általában csökkentek, ez alól kivételt kizárólag a háztartások folyószámlahitelei és cégek éven túli betétei jelentettek. Utóbbinál a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint ezzel csak a korábbi trendnek megfelelő szint állt vissza.
A magánszemélyek esetében az apadó marzs mellett pozitív fejleménynek számíthat, hogy szinte minden hitelfajtánál jobban csökkent a kölcsönök összes terhét kifejező mutató (THM), mint maga a kamat. Ebben az üzletágban azonban így is maradt kellemetlen jelenség. Míg ugyanis a lakáscélú kölcsönök átlagkamata tovább mérséklődött, a leghosszabb időre „bebetonozott” kamatlábak (csakúgy, mint az előző hónapban) emelkedtek. A tíz éven túli kamatfixálású hitelek esetében a növekedés 53 bázispontot tett ki.
