Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Abban mind a biztosítottak, mind a biztosítók egyetértenek, hogy középtávon komoly változások elé nézhet a könyvvizsgálói felelősségbiztosítások piaca Magyarországon. Ma ugyanis a nemzetközi trenddel ellenkezően alig akad káreset, ennek megfelelően a biztosítási díjak és összegek is alacsonyak. Nyugat-Európában viszont komoly károk miatt fordulnak a könyvvizsgálók ügyfelei a biztosítókhoz, így ottani megbízást a magyarországi biztosítási összegek mellett nem lehet elnyerni. Ez a biztosítási díj emelése irányába nyomja a kétszereplős piacot, a viszontbiztosítók ugyanis a nyugat-európai kockázati jellemzőkből indulnak ki. Csáki Gyula, a Generali-Providencia Biztosító Rt. csoportvezetője elmondta, hogy a különösen magas kockázatúnak tekintett nagy könyvvizsgáló és tanácsadó cégek esetében nem is nagyon vállalják a szerződések viszontbiztosítását. A szakértő ugyanakkor hozzátette: ezeket a társaságokat általában anyavállalatuk biztosítja.
Jelenleg 5 millió forintos minimális biztosítási összeget ír elő a Magyar Könyvvizsgálói Kamara, és a felelősségbiztosítással rendelkező, körülbelül 3 ezer szakember nagy részének erre az összegre szól a kötvénye. Előfordul még a 10–20 millió forintos biztosítási összeg is, a 100 millió forintos limitre viszont már nagyon kevesen kötnek szerződést – mondta Szász András, az Alkusz Kft. ügyvezető igazgatója. A szakértő szerint ezek az alacsony biztosítási összegek már csak az uniós piaci elvárások miatt sem tarthatók fent sokáig, mivel a tenderekben mindenhol minimum 250 millió forintnak megfelelő összeget írnak elő. Ez azonban nem kivitelezhető a jelenlegi – a könyvvizsgálók által sokallt, a viszontbiztosítás költsége miatt viszont alacsonynak bizonyuló –, éves szinten 30–50 ezer forintos biztosítási díjból. A szerződések nagy része ráadásul ma már utófedezettel vagy kiterjesztéssel köttetik, vagyis illeszkedik a szakma azon jellemzőjéhez, hogy a hibák és károk többségére nem a tevékenység évében, hanem azt követően derül fény. Az általában öt évre szóló kiterjesztéssel kiegészített biztosítás pedig némi felárral jár.
A díjak és összegek emelkedése irányába hat majd a biztosítási kultúra fejlődése is. Magyarországon ma még igen csekély számú káresettel számolhatnak a biztosítók, ám a nyugat-európai tendencia – egyre érzékenyebb külső szabályozás miatt plasztikusabbá válnak a könyvvizsgálói hibák – alapján itt is a káresemények számának növekedésére lehet számítani – véli Sipos József, az Allianz Hungária Biztosító Rt. kommunikációs igazgatója. Azt azonban senki nem tudja megjósolni, hogy lesz-e és mikor az orvosbiztosítások piacához hasonló robbanás. Egy évtizeddel ezelőtt ugyanis még az egészségügyben sem volt szokásos műhibapert indítani, ma pedig a magas kockázati tényező miatt nem szívesen vállalt felelősségbiztosítás-típus az orvosi.
A piacon mindazonáltal érezteti majd hatását a gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt) várható módosítása is. Ma ugyanis 50 millió forintos éves árbevétel felett már kötelező könyvvizsgáló alkalmazása, az új jogszabályban viszont valószínűleg jelentősen magasabb összeghatárt jelölnek meg. Ez egyrészt szűkítőleg hathat a ma háromezer aktív szakértőt foglalkoztató könyvvizsgálói piacra. Másrészt a biztosítók megtarthatják ügyfeleiket, mivel a cégeknek azon túl is szükségük lesz adótanácsadókra és könyvelőkre, amelyek ugyan nem felelősségbiztosításhoz kötött szakmák, de a megbízói igények miatt hangsúlyosabbá válhat a biztosítási fedezet szükségessége – hangsúlyozta Sipos. A szakértő szerint a jelenleg a megbízók részéről tapasztalható, jellemzően 20 ezer euró (5 millió forint) körüli biztosítási összegre szóló hazai igényszint Nyugat-Európában még mindig csak a könyvvizsgálók önrészesedésének felel meg.
