Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az MNB hitelezési vezetők körben végzett idei felmérésében az szerepel, hogy a projekthitelek piaca telítettnek látszik, növekedési lehetőség főként a szomszédos országokban található (NAPI Gazdaság, 2005. március 22., 7. oldal). A Magyar Külkereskedelmi Bankban (MKB) is úgy látják, hogy egyes környező országok piaca egyértelmű fellendülést mutat, lehetőséget biztosítva a magyar hitelintézeteknek is az ottani megjelenésre. Sok olyan kinti beruházó akad, amelyik szívesen veszi igénybe a már kipróbált magyar bankokat. A hazai pénzintézetek szempontjából a külpiaci megjelenés előnye az elérhető nagyobb hozam, a hitelezési portfólió diverzifikálása, ugyanakkor előnyös helyi bank, bankfiók vagy képviselet bekapcsolása.
A HVB Banknak van ugyan egy-két ilyen jellegű hitelkihelyezése, de külföldre jellemzően még nem hiteleznek. Nem magyar vonatkozású ügyletet egyébként általában az adott országban lévő HVB/BACA leány végez. Az egész kérdés véleményük szerint akkor nyerne nagyobb jelentőséget, ha komolyabb magyar tőke mozdulna meg külföldre és Magyarországról kívánná a finanszírozást biztosítani. A CIB Bank szakértői szerint viszont tavaly egyértelműen növekedett a szomszédos, illetve a kelet-, és délkelet-európai országokban megvalósuló, a magyarországi bankok számára új üzleti lehetőségeket kínáló projektek száma. Ez a tendencia pedig nem kis részben éppen a magyar vállalkozások szaporodó régióbeli tőkebefektetéseihez kapcsolódik, de a CIB a szindikált hitelezési piacon is rendszeres résztvevője kelet-európai cégek finanszírozásának. A finanszírozás kockázata – hangsúlyozza a pénzintézet – azonban egyelőre csak bizonyos relációkban vállalható. Az EU-csatlakozás, illetve közeledés viszont előbb-utóbb valamennyi szomszédos ország piacait ténylegesen megnyithatja a magyar bankok előtt is.
A Raiffeisen Bank illetékesei is egyre gyakrabban találkoznak ügyfeleik környező országokban tervezett beruházásaival, illetve az azokhoz kapcsolódó finanszírozási kérelmekkel. A pénzintézetnél ezzel együtt nem érzékelik, hogy a hazai projektfinanszírozási piac telítetté vált volna. Éppen ellenkezőleg: intenzív bővülést tapasztalnak a befogadott hitelkérelmek száma és a folyósított kölcsönök volumene terén is.
A magyar piac az MKB szerint is kínál még lehetőséget (ha nem is az új, nagymértékű fejlesztések terén). Ennél a pénzintézetnél ezzel kapcsolatban a mind gyakoribb ingatlan-adásvétel kapcsán felmerülő átfinanszírozást említették. A különböző szegmensek (lakóingatlan, lakópark, ipari létesítmények, irodák, üzletek) terén úgy látják, hogy óvatosan megközelítve, talán az üzleteket leszámítva, mindegyik kategória kínál lehetőséget. A Raiffeisen szerint izgalmas és fejlődő terület az alacsonyabb kategóriájú irodák és raktárak piaca, bár itt a bankok és a befektetők is meglehetősen óvatosak, „fontolva haladók”.
Az Erste Bankban a Raiffeisenhez hasonlóan nem tapasztaltak egyetlen szegmensben sem visszaesést. Mindenütt továbbra is inkább a növekedés a jellemző. A bank előrejelzése alapján az idén az irodák kerülnek előtérbe, de a bank a CIB-hez hasonlóan a lakóingatlanok építésének a lassulását sem tapasztalja még. A lakóingatlanok a korábbinál lassabban töltődnek ugyan, azonban a projektek száma egyelőre nem csökken – hangsúlyozták.
