Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Public Private Partnership (PPP) szisztéma a fejlesztők és építők mellett hosszú távú üzleti lehetőség a bankoknak is. Bár ez viszonylag új terület a magyar gazdaságban, a CIB Bank – hangsúlyozták a pénzintézetnél – már szerzett tapasztalatokat az autópálya-fejlesztések, és az egyetemi létesítmények építésének finanszírozásában. A bank főszervezőként kulcsszerepet játszott az első PPP tranzakciónak tekintett, 900 millió eurós összegű M5-ös autópálya-ügyletben, amelynek keretében a koncessziós autópálya társaság finanszírozási struktúráját kellett újrahangolni, a megváltozott, rendelkezésre állási díjfizetésen alapuló bevételi struktúrának megfelelően. Az ügylet jelentőségét jól mutatja, hogy európai szinten teremtett precedenst, hiszen ez az első olyan koncessziós autópálya, amelynek bevételi struktúráját sikeresen alakították át, anélkül, hogy ez együtt járt volna az autópálya „újra államosításával”. A kontinensen több szakmai szervezet értékelése szerint ez a tranzakció volt az év infrastruktúra-ügylete 2004-ben. A CIB-nél egyébként úgy tudják, hogy erre a szisztémára alapozva – többek között – már formálódik egy 175 milliárd forintos egyetemi infrastruktúra-fejlesztési program.
A Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) – tájékoztatta lapunkat a pénzintézet illetékese – már a PPP-struktúra megjelenését megelőzően is közel négy éven keresztül készült az ilyen ügyletek megfelelő és szakszerű kezelésére. Büszkék, hogy az első igazi hazai PPP ügylet, az M6 autópálya finanszírozásában vezető szerepet tölthettek be, valamint arra, hogy sikeresen végrehajtották a Művészetek Palotája projekt hosszú távú PPP konstrukcióra történő átalakítását. Az MKB számos ügyfelével most is komoly tárgyalásokat folytat PPP jellegű ügyletek finanszírozásáról.
A HVB Bank is részt vett a jelentősebb PPP-projektekben és jelenleg is tárgyalnak oktatási intézmények, illetve börtön finanszírozásáról. Az Erste Bank elsősorban az ingatlanprojekt-finanszírozás területén tartja erősnek magát, így a PPP-n belül is ingatlanfinanszírozással (például kollégiumépítés, börtönépítés) kapcsolatos projektekben vesz részt. A jövőben azonban leginkább éppen ezeknek a projekteknek a felfutására számítanak.
A PPP-t illetően az eddigieknél valamivel sötétebb kép rajzolódik ki Pilhál Zsolt, a Raiffeisen Bank Rt. projektfinanszírozási főosztályvezetőjének szavai nyomán. Pilhál szerint ugyanis az igazán valódi PPP-ügyletek (ahol egyáltalán nincs állami garanciavállalás) gyerekcipőben járnak, ezért ezen a téren mindenkinek csak korlátozottak lehetnek a tapasztalatai. A Raiffeisen eddig elsősorban önkormányzati közműberuházásokkal és egészségügyi, illetve kogenerációs energetikai fejlesztésekkel foglalkozott (ez utóbbi szegmensben a Sinesco Kft. révén befektetőként is megjelent a bankcsoport).
A hazai PPP „gyakorlat” egyébként a főosztályvezető véleménye szerint egyszerűen nem létezik. Amíg ugyanis a PPP-t az építőipari cégek megrendelések elnyerésére, az állami szervek pedig költségvetésük „kozmetikázására” használják, és a fő cél nem az állami szolgáltatások hatékonyságának javítása, szélesítése, addig a szisztéma valódi lehetőségei korlátozottak. Az EU pozitív példáiból kiindulva a PPP-k sikeréhez elengedhetetlenül fontos egy konzisztens, a projektek gyakorlati megvalósítását lehetővé tevő jogszabályi háttér. (Ehhez a Raiffeisen értesülései szerint már folyik a műhelymunka az érintett minisztériumokban.)
A PPP terén lát javítanivalót más bank is. Az Erste szerint az állami szerveknek még kevés tapasztalatuk: nem mindig vannak teljesen tisztában azzal, hogy pontosan mit szeretnének, és mit lehet ezzel a konstrukcióval elérni. A CIB szakembere szerint az önkormányzati szektor számára komoly lehetőség, hasznos finanszírozási technika lehetne ez a megoldás, de gondot jelent, hogy a jogi szabályozás ebben a szektorban még nem fedi le egy hosszú távú finanszírozási együttműködés minden kockázatát. Az MKB-ban úgy látják, hogy az állami és a befektetői oldal számára egyaránt érdemes lenne minden ügylet előkészítésébe PPP-ben jártas jogi és pénzügyi tanácsadót bevonni, akik a szerződések aláírásáig részesei a folyamatnak. Természetesen a tanácsadók alkalmazása költséges, ezért csak bizonyos (körülbelül 3 milliárd forintos) projektméret felett lehet indokolt a PPP struktúra alkalmazása. A HVB szakembereinek véleménye szerint – mivel a szerződéses struktúra alapvetően meghatározza a finanszírozási feltételeket – célszerű lenne a finanszírozó bankokat a rendelkezésre állási, üzemeltetési és egyéb szerződések elkészítésének már korai fázisában bevonni.
