Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A külföldi utazásra készülő honfitársaink számára mára már általánosan elfogadottá vált, hogy kinntartózkodásuk idejére biztosítást kötnek. Az elmúlt hetekben ugyan komoly vihart kavart az unión belüli balesetbiztosítás, az E–111-nyomtatvány kérdésköre, ám – többek között az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) képviselőinek nyilatkozata alapján – ma már tudható, hogy a rövid időtartamra szóló kinntartózkodások esetén még mindig javasolt az utazási biztosítás megkötése. Bonyolult ugyanis az igény érvényesítése, és ettől a hónaptól kezdve már nemcsak a sürgősségi ellátásra, hanem az azt követő kórházi ápolásra is jogosulttá tevő nyomtatvány regisztrálása is. A rendszerben részt vevő ellátási intézmények köre nehezen kideríthető, ráadásul ha a szolgáltatást az ottani biztosító önrész megfizetése mellett vállalja, azt az ellátást igénybevevő magyar polgárnak is meg kell fizetnie.
Az utasbiztosítás viszont teljes körű, ingyenes ellátást nyújt a biztosítási díjért, ráadásul számos olyan többletszolgáltatást tartalmaz, amely nem fér bele az uniós egészségügyi ellátásba. Ilyen például a beteglátogatás megszervezése, illetve a poggyászkár-biztosítás utáni térítés.
A klasszikus utasbiztosítási piacot szűkítheti ugyanakkor a magyarok körében is egyre elterjedtebb, bankkártyákhoz kapcsolt, illetve opcióként megvásárolható balesetbiztosítás. A forgalomban lévő dombornyomott kártyákhoz a legtöbb pénzintézet a kártyadíjban foglalt összegért „ingyenes” baleset- és poggyászbiztosítást nyújt, máshol pedig évi 2-3 ezer forintos díjért van módunk biztosítást igényelni kártyánkhoz.
A gond ott kezdődik, ha az ügyfél ezután abban a biztos tudatban ringatja magát, hogy a biztosítási védelme megfelelő, s nem néz utána a feltételeknek. A bankkártyákhoz járó biztosítások ugyanis – bár halál esetén általában egy jó közepes biztosítási értéket térítenek –, komoly gondot jelenthet tulajdonosának akkor, ha külföldön baleset éri. A sürgősségi orvosi költségek fedezetére szóló 2–4 millió forintos limit ugyanis sokszor már egy közepes kategóriájú műtét költségeit sem fedezi. Összehasonlításképp: a közepes díjtételű utasbiztosítási ajánlatok 8–20 millió forintos limitet állapítanak meg az ilyen esetekben. Nem elhanyagolható az sem, hogy a bankkártya-biztosítások térítési feltételeiben csak elvétve találunk arra nézve szolgáltatást, hogy a balesetet szenvedett ügyfélhez egy hozzátartozója a biztosító költségtérítése mellett kiutazhat. Olyan „kényelmi” szolgáltatásról pedig álmodni sem lehet, hogy meghibásodott autónk javítása miatt kényszerűen megnyújtott kinntartózkodásunk költségeinek egy részének fedezésére kérjük a biztosítót. Korántsem biztos sajnos az sem, hogy tragédia esetén a koporsó hazaszállítási költségeit fedezni tudja a viszonylag szerényebb vállalási összeg. Azt viszont el kell ismerni, hogy a bankkártyás szolgáltatások a poggyászbiztosítás és az esetleg felmerülő ügyvédi költségek tekintetében „hozzák” a középszintet – márpedig ez, ha belegondolunk, egy év alatt kerül így annyiba, 3-5 ezer forintba, mintha egy hétre váltottuk volna meg az utasbiztosítást.
Persze, ezekről a feltételekről nem könnyű tájékozódni. Aki az internetet próbálja segítségül hívni, sokszor csalatkoznia kell. A Budapest Bank, az Erste és a Postabank oldalain azon túl, hogy létezik biztosítás a dombornyomott kártyákhoz, többet (például kondíciókat) nem találhatunk. Az OTP honlapja a Garancia Biztosító oldalára „dob”, ám az ottani szörfölés után is csak a haláleseti és a rokkantsági biztosítási térítési összegeket lehet felfedezni. Persze különbség is akad: a CIB, a K&H és a Raiffeisen honlapján ugyanis megtalálhatóak a teljes körű szolgáltatási feltételek. (A CIB és Raiffeisen az Ahico, a K&H a QBE-Atlasz partnere). Más kérdés, hogy ezeket a kondíciókat a fiókokban is jobban hirdethetnék a cégek.
A rövidebb-hosszabb utakra tehát a bankkártya-biztosítás védelme mellett sem árt az utasbiztosítás megkötése. A „duplicitás” sem haszontalan, hiszen például az életbiztosítási térítés független attól, hogy hány biztosítással rendelkezünk. A biztosításhalmozástól ugyanakkor távol tarthatja az ügyfelet az a tény, hogy a vagyonbiztosítási és szolgáltatási elemeknél – mint például a poggyászkár vagy az orvosi költségek fedezése – a több biztosító is legfeljebb egyszer téríti meg a kár összegét. Ilyenkor ugyanis minden biztosító csak az eredeti számlát, illetve rendőrségi jegyzőkönyvi példányt fogadja el, vagyis nincs lehetőségünk arra, hogy három biztosítóval is kifizettessük elveszett bőröndünk tartalmának árát.
Vannak persze kivételes esetek. Ha például az ügyfelet olyan tárgytól – több tízezer forintos napszemüvegtől, videokamerától – szabadítják meg, amelynek összege az egyedileg vállalható limitszint felett van (figyelem: a bankkártya-biztosításoknál ez esetenként csak 10–15 ezer forintot jelent!), akkor a számlával igazolt tétel esetén az ügyfelet biztosító társaságok közösen nagyobb fedezet megtérítését is vállalhatják.
