Furcsa kettősség jellemzi a koreai banki szokásokat. Az ország pénzügyi infrastruktúrája roppant fejlett, ugyanakkor az ázsiai országokra jellemző hagyománytisztelet több, az európai polgár számára meghökkentő banki megoldást tart életben. A koreaiak rendkívül komoly hangsúlyt helyeznek a minimális személyes kontaktus nélküli bankolásra, amit az igen elterjedt e-bank és teljes körű mobilbanki szolgáltatások gyakori igénybevétele jelez. Furcsa ellentétként jelentkezik az a szokás, hogy a koreai ügyfél, ha mégis rákényszerül a személyes eljárásra, szereti ügyleteit ugyanannál a banki ügyintézőnél intézni, ezért viszont „kiüli” sorát – az elektronikus ügyfélhívó-ügyfélirányító rendszereknek a fenti bizalmi kapcsolat miatt nincs túl nagy keletje.
A bankkártyahasználat rendkívül elterjedt az országban: szinte mindenhol, a sarki fűszerestől a mozijegypénztárig előhúzhatjuk plasztikunkat. Koreában az európai betéti kártyás út helyett sokkal inkább a hitelkártyák terjedtek el, közülük van olyan is, amely alkalmas arra, hogy használója a tömegközlekedési eszközökön viteldíjat fizessen vele. A külföldről érkezőt ugyanakkor néhányszor érheti meglepetés, amikor kártyáját nem szívesen fogadják el a kereskedelmi egységekben: a Visa-plasztikok esetében például csak a Plus logóval is ellátott kártyákkal biztos a siker.
Koreában egyébként négyféle különböző okosságú bankjegykiadó automata (ATM) található. Ezek közül a legbutábbak, az úgynevezett CD-k, állnak a legközelebb a magyar berendezésekhez, bár már ezek is képesek készpénz-átutalási megbízásokat fogadni. Az ott ATM névvel illetett készülékek már teljes körű, például a betétlekötést is magában foglaló banki szolgáltatást nyújtanak. Ráadásul ezeket a megbízásokat nem kell saját bankunk ATM-jénél megtennünk. A koreai bankok ugyanis egy olyan saját Giro-rendszert építettek ki, amely lehetővé teszi, hogy az ügyfél bármely pénzintézet fiókjába betévedve – persze külön díjért – intézze pénzügyeit.
A koreai bankpiac külön érdekességét jelenti az úgynevezett Passbook, amely a magyar keresztségben a bankszámlakönyv nevet kapta. A kis füzetecske működési elve a korábban hazánkban is használt OTP-takarékbetétkönyvekre emlékeztet, de ezekkel ellentétben nem a lekötött betét összegét mutatja, minden folyószámlamozgást rögzít. A kis füzetecske soraiba a bank feljegyzi az aktuális tranzakciókat, illetve a számla tranzakciók utáni egyenlegét. Az ügyfél így a ki- és befizetések során nem csak a megszokott bizonylatot kapja meg (ami nehezen archiválható, s kényelmetlen). A Passbook része egy mágnescsík is, amely az ügyfél adatai mellett a füzetbe feljegyzett valamennyi információt is tárolja. A mágnescsík ekképp ügyfél-azonosításra is szolgál: a tranzakció kezdetén a banki ügyintéző a passbook mágnescsíkján tárolt adatok alapján azonosítja az ügyfelet (a megoldás hasonlít arra a gyakorlatra, amikor a bankkártyát alkalmazzák fióki ügyfél-azonosításra). A tranzakció végleges jóváhagyása is a Passbook mágneses csíkjának lehúzásával történik. A bankok által üzemeltetett ATM-ek kivétel nélkül alkalmasak a Passbookokba történő nyomtatásra, így a kártyás pénzfelvét után azonnal bejegyezhetjük a számlánk egyenlegének változását kis füzetünkbe. Ha pedig olyan tranzakciót hajtunk végre, amelynél ezt nem tudjuk megtenni, biztosak lehetünk benne, hogy a következő Passbook printing alkalmazással rendelkező gép felviszi a megtörtént eseményeket a füzetecskénkbe.
Minden számlához külön passbook tartozik (külön devizanemenként, számlatípusonként). A megkülönböztetést a füzetecskék borítójának eltérése segíti: általában természeti képeket nyomtatnak a füzetecskékre a bankok. A hagyománytisztelet oly erős, hogy már eldőlt: a Koreai Fejlesztési Bank (KDB) magyarországi leányvállalata az ősszel – ázsiai ügyfeleinek kedveskedve – megjelenik majd ilyen bankszámlakönyvvel. A magyar változat némileg lebutított lesz: a folyószámlával kapcsolatos forgalmi adatokat csak a füzet nyomtatott lapjai őrzik majd.
Ezzel a megoldással persze komolyan felvetődik a biztonság kérdése is, ám a Passbook önmagában nem elegendő a tranzakciók végrehajtására, hiszen döntően azok nyilvántartására szolgál. Az ügyfelek tranzakcióit ekképp egy, saját maguk által választott PIN-kód hitelesíti, ám jó tudni, hogy egyetlen ilyen kóddal akár több számla és kártya mozgását is engedélyezhetjük – mivel ügyfelenként általában csak egy kód megadására van szükség, szemben az európai gyakorlattal, ahol a kártya és a telefonos banki szolgáltatáshoz más-más kódot kapunk.
