Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A nyaralási főszezon előtt sokan gondolkodnak el azon, mi olcsóbb: ha a külföldi utazásukra szóló valutát itthon szerzik be, vagy ha bankkártyával kelnek útra. A kártyás vásárlás külföldön is ingyenes, számlavezető bankunk a tranzakciót a terheléskor érvényes devizaeladási árfolyamon terheli számlánkra. Ez pedig általában olcsóbb, mint az itthoni valutaeladási árfolyamok – igaz, teljes bizonyossággal erről csak a bankok esetében beszélhetünk, a pénzváltóknál kifoghatunk olcsóbb ajánlatot is. A lapunk által áttekintett bankok közül egyedül az IEB használ az elszámoláshoz valutaeladási árfolyamot, de mint megtudtuk, heteken belül áttérnek az általánosan bevett, az ügyfélnek olcsóbb elszámolásra. A Budapest Bank külön bankkártya-eladási árfolyamot számít, amiről nem sikerült megtudnunk további részleteket.
Ha külföldi készpénz felvételére készülünk, az már borsosabb (1000 forint alatt szinte biztosan nem ússzuk meg az ilyen tranzakciókat) díjért lehetséges csak. Csínján kell tehát bánni a külföldi pénzfelvétellel is, ám ha valutaigényünket egyszerre vesszük fel, akár meg is takaríthatunk az itthoni pénzváltás költségeihez képest. A bankok többsége külföldön is többletdíjat számol fel azért, ha a pénzfelvételünket nem bankjegy-automatánál, hanem bankfiókban bonyolítjuk.
A pénzintézetek egy része (OTP, MKB) csak egy devizanemben számol el, mások (K&H, Raiffeisen) a nemzetközi kártyacégekhez idomulva a VISA tranzakciókat dollárban, a MasterCard kártyás költéseket euróban számolják el. Ennek következtében jelenleg a pénzfelvét náluk VISA kártyával olcsóbb, köszönhetően a dollár gyengébb árfolyamának. Forintban az általunk áttekintett bankok közül csak a CIB és a Postabank terhel, közülük a fix díjat alkalmazó CIB és a BB ajánlható a nagy összegű pénzfelvételekhez, hiszen ott nincs forgalomarányos többletköltség. Az Erste/Postabank kettős újdonsága ugyanakkor, hogy az Erste Bank közép-európai hálózatában „magyar” szintű a készpénzfelvétel díja, ám tudni kell, hogy az igen vonzó 450 forintos fix összeg csak augusztus 8-áig érvényes, a fürdőszezon végén már forgalomarányos díjért (250 forint+1,1 százalék) vehetünk fel készpénzt Ausztriában vagy éppen Horvátországban.
A hitelkártyás külföldi pénzfelvétel a bankok többségénél (K&H, MKB, Raiffeisen) a betéti kártyákkal megegyező díjjal jár, míg a CIB és az IEB a standard szolgáltatásnál drágább díjat számít fel. Érdekesség, hogy az OTP-nél az ATM-es külföldi készpénzfelvétel olcsóbb, mint a betéti kártyáké – persze az e felett érzett örömet azonnal lehűti, hogy a hitelkártyák esetében valamennyi bankban a pénzfelvétel napjától a díjon felül ketyegni kezd a havi 2-2,5 százalékos hitelkamat.
Az utazási költségeket csökkentheti, hogy a bankkártyák egy részéhez kapcsolható balesetbiztosítás is. Ez a dombornyomott kártyák esetében általában benne van az éves kártyadíjban (csak a CIB-nél kell az ilyen kártyabirtokosoknak is 3 ezer forintot fizetni, mivel csak a Gold kártyásoknak ingyenes a szolgáltatás), míg az elektronikus kártyák birtokosai több bankban (MKB, Raiffeisen) évi 2 ezer forintos pluszdíjért kaphatják meg a biztosítást, amely 1-2 milliós baleseti halálra szóló fedezetet jelent. A K&H elektronikus kártyákra, az IEB pedig egyik plasztikra sem teszi lehetővé biztosítás kötését. Az OTP elvben valamennyi kártyájához ingyen nyújt biztosítást, ám csak 100 ezer forintos haláleseti fedezettel. Aki ennél nagyobb szolgáltatási összeget szeretne, az kártyájához 1900–9900 forintos éves díjért igényelhet kiegészítő biztosítást, így a baleseti halál kockázatára már 10 milliós biztosítási összeg áll rendelkezésre.
