Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A 25 bázispontos svájci kamatemelésre (amellyel az irányadó kamat elérheti az egy egész százalékot) lapzártánkig még egyetlen hazai bank sem jelentett be változást CHF-hitelei kondícióinál. Az Erste Banknál lapunk kérdésére rögzítették is: a svájcifrank-alapú lakáshiteleknél alkalmazott kamatokon nem módosítanak. Más a helyzet a gépjárműhiteleknél – tették hozzá, hiszen ezeknél a feltételek követik a piaci mozgásokat. A Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) – tudtuk meg a pénzintézetnél – éppen tegnap vizsgálta felül a kondícióit, de döntésről egyelőre még itt sem adtak számot. A CIB Bank ilyen szempontból a többieknél nehezebb helyzetben van, hiszen éppen a CHF-lakáskölcsönöknél akciót hirdetett, amelynek keretében vállalta, hogy a 2004. június 14. és augusztus 31. között befogadott igényléseknél nem módosítja a kamatot. Ettől függetlenül több szakértő is úgy véli, hogy máris bekövetkezhet, amire nemcsak a sajtó, hanem utóbb már a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Pénzügyminisztérium is ráirányította a figyelmet. A svájcifrank-alapú kölcsön valószínűleg csak az első olyan devizahitel, amelyet drágulás veszélyeztet. A menekülőnek tartott devizánál az adósokra nem csak a kamatemelés, hanem az árfolyam erősödése is kellemetlen következményekkel járhat. Ami pedig a frankra igaz, igaz lesz egy ECB-kamatemelés esetén az euróhiteleknél is. A bankok kamatdöntéseinek ugyan közel sem az egyetlen, de mégis a legfontosabb zsinórmértéke, hogy éppen merre mozdulnak az irányadó kamatok.
A történelmi mélyponton lévő európai és svájci alapkamatok (ez fokozattan igaz a dollárhitelekre, de ilyen alapú kölcsönöket a bankok nem kínálnak magánszemély ügyfeleiknek) kockázatát jól mutatja az MNB lakásfinanszírozási tanulmányának egyik számítása. Eszerint ha a devizahitelek kamata 1,5 százalékkal emelkedik, az egy 20 éves futamidejű hitel esetében 12,2 százalékkal emeli meg a havi törlesztőrészletet. A svájci franknál a kamatemelés és árfolyamváltozás egyelőre lényegesen kisebb növekedést hozhat.
Az MNB tanulmánya kiemeli azt is, hogy Magyarország eurózónához való csatlakozását követően a rögzített euró–forint átváltási árfolyam miatt a tőketartozás és a törlesztőrészlet megnövekedése véglegessé válik a hátralévő futamidőre. Ez a svájci frankos hitel esetében nem rögzül, de ott némi kamat- és árfolyamkockázat fennmarad, egészen a lejárat végéig.
A lakossági hiteleken túl a lényegesen nagyobb állományú vállalati, köztük a nagyvállalati hitelek is drágulhatnak a kamatemelések folytán. Ugyanakkor azoknak a cégeknek, amelyek bevétele részben vagy egészben például svájci frankban képződik, előnyös frankban eladósodniuk, mivel azt a forinthitelekhez képest még így is rendkívül alacsony kamaton tehetik meg és az azonos devizájú bevétel és kiadás miatt elkerülik az árfolyamkockázatot.
