Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Három lehetőség áll Magyarország előtt a román és bolgár EU-tagság első két évében a beáramló munkaerő kezelésére: megnyitja, nem nyitja meg vagy részben nyitja meg munkaerőpiacát. Igaz, Magyarország – a többi tagállamhoz hasonlóan – csak a „klasszikus”, egyéni munkavállalást korlátozhatja, a szolgáltatásnyújtás keretében megvalósuló munkaerőmozgás, vagyis a kiküldetés, kikölcsönzés és kirendelés a csatlakozás napjától szabad. E területeken átmenetileg és meghatározott iparágakban – így az építőiparban – a csatlakozási szerződés alapján csak Ausztria és Németország tarthat fenn korlátozásokat. Felmérések szerint Románia és Bulgária irányából a 2004-ben csatlakozott országoknál jelentősen nagyobb arányú migrációs hullám várható.
Az egyéni munkavállalásnál az első két évben a részleges korlátozás javasolt, vagyis Magyarország fokozatosan nyissa meg munkaerőpiacát – olvasható a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) tanulmányában. A javaslat szerint a hiányszakmákban, például az egészségügyben, azon belül az orvosok, ápolók, aneszteziológusok vagy a szakképzetlen fizikai munkások piacán meg kell könnyíteni a munkaerőpiacra való bejutást, míg azokon a területeken, ahol így is túlkínálat van, maradjon fenn a jelenlegi engedélyezési rendszer. Ez az úgynevezett szemezgetés elve, amelyet többek között Franciaország vagy Hollandia is alkalmaz a 2004-ben csatlakozottakkal szemben.
Az SZMM két másik esetben javasolja a könnyítést: a gyakornokok számára, valamint a szezonális foglalkoztatásban. Ezek jelenleg is működnek, ám a román munkavállalók az éves 700, illetve 8000 fős keret mindössze töredékét használják ki, sőt, idén eddig egyetlen román állampolgár sem érkezett a gyakornoki és szezonális foglalkoztatási egyezmények keretében. Tapasztalataik szerint ugyanis a hagyományos munkavállalási engedéllyel egyszerűbben és gyorsabban jutottak munkához. Az SZMM javasolja ugyanakkor az egyezmények kiterjesztését a bolgár munkavállalók számára is, a tagállamok differenciálása ugyanis ellenkezik az uniós irányelvekkel. A munkaerőpiac fokozatos nyitásával párhuzamosan szükség van a külföldiek munkavégzésének fokozottabb ellenőrzésére: a tanulmány kötelező regisztrációs rendszert és intenzívebb munkaügyi ellenőrzést javasol, a külföldiek illegális munkavállalásának erőteljesebb büntetésével.
