Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy több mint kétezres mintán végzett felmérés szerint a középiskolában tanító pedagógusoknak mindössze három százaléka vallja, hogy tisztában van a diákok uniós továbbtanulási lehetőségeivel, az ösztöndíjprogramok valamelyikéről a tanároknak több mint 70 százaléka hallott már, negyedük viszont semmit sem tud a lehetőségekről. Nem meglepő, hogy leginkább az iskolavezetés tájékozott a témában, regionális megoszlás szerint viszont a vidéki iskolák rendelkeznek behatóbb ismeretekkel. A Felvételi Információs Szolgálat kutatásából az is kiderül, hogy a középiskolák több mint 40 százaléka vesz részt uniós projektben, az igazgatók 42, az igazgatóhelyettesek 50 százaléka nyilatkozta, hogy érdekelt az EU-hoz köthető programokban.
A pedagógusok munkavállalási ambícióival kapcsolatban a megkérdezettek 13 százaléka nyilatkozott úgy, hogy rövidebb-hosszabb időre elmenne tanítani egy másik uniós tagállamba. A szaktanárok közel 20, a nyelvszakos oktatók 28 százaléka vállalna pedagógusi munkát az EU-ban. Nagy részük az egy-két hónapos időtartamot választaná, huzamosabb ideig a szaktanárok durván 8, az angol- és német szakos nyelvtanárok 9–11 százaléka költözne másik tagországba. A szaktanárok közül a magyar- és történelem szakosok mutattak viszonylag nagy kedvet a külföldi tanításhoz, az előbbi csoport 14, az utóbbi kör 10 százaléka utazna, noha ők tudásuknak csak egy részét kamatoztathatnák külföldön. Mindez valószínűleg a nyelvtudás szintjével áll összefüggésben, mivel (a nyelvszakos tanároktól eltekintve) a humán szakirányok oktatóinak a körében meghaladja a 60 százalékot a nyelvvizsgával rendelkezők aránya, míg az összesített átlag 55 százalék. A nyelvtudásnak megfelelően elsősorban angol vagy német nyelvterületre mennének leginkább.
