Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az EU által kitűzött célhoz – legalább két használható szinten beszélt idegen nyelv – képest meglehetősen kedvezőtlen képet mutat a magyarországi lakosság nyelvtudásáról a Nemzeti Felnőttképzési Intézet közelmúltban elkészült felmérése. A 15–44 éves korosztály mindössze 14 százaléka rendelkezik – 8 százalék középfokú, 3-3 százaléka alap-, illetve felsőfokú – nyelvvizsgával.
Az idegennyelv-ismeret mértéke nem meglepő módon elsősorban az iskolázottság szintjével van szoros összefüggésben. A diplomások 70 százaléka beszél legalább egy nyelvet legalább alapszinten, ötödük egynél több idegen nyelven is elboldogul. Az érettségizettek 26, a matúrával nem rendelkezők 5 százaléka bír használható nyelvtudással (a felmérés nem önbevallásos módszerrel készült, hanem nyelvi tesztekkel vizsgálták a megkérdezettek tudását).
Az angol és a német hegemóniája máig érezhető, noha ma már egyre több lehetőség nyílik más nyelvek elsajátítására is. Angolul a megkérdezettek 17, németül 10, más nyelveken 4 százaléka beszél. Ettől némileg eltérő képet mutat a jelenleg is tanuló népesség megoszlása, itt ugyanis 7 százalékot tesz ki az egyéb (jellemzően újlatin) nyelvet tanulók aránya. Szláv nyelveket csupán az adott korosztály rendkívül kis része választ, többnyire családi kötődés miatt. Idegennyelv-tudását a megkérdezettek 34 százaléka használja munkája során, ezen belül 11 százalék szinte minden nap, 6 százalék pedig „elég gyakran”.
