Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az áfacsökkentés és a szocpol lendíthetne nagyot az egyre mélyebbre süllyedő lakásépítésen, s az erre fordított kiadás az eladásokból származó adó- és járulékbevételekből bőven megtérülne a költségvetésnek, hiszen minden tízezer új lakás megépítése 100 ezer munkahelyet és 80 milliárd forint bevételt teremt - hangsúlyozza Varjasné Székely Éva, a Magyar Lakásépítők Országos Szövetsége (Malosz) elnöke. Hozzáteszi: az utolsó tartalékaikat felélő, eszközeiket, ingatlanjaikat kiárusító piaci szereplőkön nem segít az előtakarékosság ösztönzésére és az energiatakarékos építés pluszköltségeinek támogatására lecsupaszított otthonteremtési program. Az intézkedésekkel egyetért, azonban ezek csak hosszabb távon gyakorolnak érdemi hatást, a lakásépítés 2010-2011-es problémáit nem oldják meg.
Szavait a KSH első háromnegyed évi statisztikái is alátámasztják, amelyek újabb mélypontról tanúskodnak. Az év első kilenc hónapjában 34 százalékkal kevesebb, pontosan
13 340 új lakás kapott használatbavételi engedélyt országszerte, az építési szándékot megtestesítő építési engedélyek száma 37 százalékkal csökkent 2009 azonos időszakához képest. Az országos trend alól Budapest a kivétel, itt az új engedélyek száma az év korábbi részében enyhén nőtt, illetve stagnált, mostanra azonban itt is 6 százalékos a csökkenés.
Az ország nagy részében lényegében lefelezték az engedélyezést, a megyei jogú városokban 52 százalékos a visszaesés, a községekben 49 százalékkal, a többi városban 46 százalékkal kevesebb engedélyt adott ki az építési hatóság. A struktúra változatlan: a lakások felét értékesítési céllal, vállalkozói kezdeményezésre húzzák fel. Az építőipari vállalkozások szerepe a kivitelezésben kissé nőtt (79-ről 87 százalékra) és nagyobb lett az átlagos alapterület is (93 négyzetméter), ez a családi házak növekvő arányából adódik. A várakozások szerint az év végére 20 ezer körül stabilizálódhat a használatbavételi engedélyek száma, szakértők hosszabb távon is ekörül kalkulálnak, mondván, támogatások nélkül láthatóan idáig terjed a fizetőképesség, erre a volumenre érdemes kalibrálni az építőipari kapacitásokat.
A sokáig hüvelykujjszabályként emlegetett évi 40 ezer lakás építése lekerült a napirendről, az otthonteremtési államtitkár szerint nincs szükség ennyire, ám bízik benne, hogy 2012-ben már újra 25-30 ezer lakás épülhet, s hosszabb távon évi 30 ezer körül stabilizálódhat a piac. A korábban favorizált bérlakásprogramból pedig jövőre mindössze egy mintaprojektre futja. Mindeközben az új projektek elmaradása miatt csökken az eladatlan lakások száma, az utánpótlás elapadt, s a vevőknek lassan kompromisszumot kell kötniük a választásnál.
Mindezek ellenére a 2008 júliusa óta folyamatosan romló fővárosi lakáspiaci index októberben javulásnak indult, értéke -50-ről -40-re emelkedett. A GKI Gazdaságkutató Zrt. által készített felmérésben a válaszoló ingatlanfejlesztő és -forgalmazó vállalkozások a következő 12 hónapban a maihoz képest - a panelek kivételével - a legtöbb szegmensben javuló piaci helyzetre számítanak. Vidéken is szinte miden részpiacon kedvező irányú változást valószínűsítenek. A lakosság vásárlási és felújítási szándékai azonban egyáltalán nem tükrözik ezt az optimizmust, a következő egy évben a lakásvásárlást biztosra tervező családok száma még soha nem volt ilyen alacsony, mindössze 3 ezer háztartás jelezte ezt a felmérésnél, szemben a 2002-2007 közötti időszakban szokásos ötvenezer körüli háztartással. A lakásszerzést csak valószínűsítőkkel együtt így 56 ezer család jelenhet meg a lakáspiacon, ez nagyjából megfelel a 2009 közepe óta beállt szintnek. Gyengült a felújítási és korszerűsítési szándék, a megújítást biztosan tervezők aránya minimális mértékben - 23-25 ezer családra - emelkedett, a lakásuk minőségének javítását valószínűsítő családok száma azonban a negyedévvel korábbi 123 ezerről 116 ezerre csökkent.
