Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A főleg helyi önkormányzatok által alkalmazott úgynevezett házon belüli (in house) beszerzések közbeszerzés alóli mentességével kapcsolatban nyújtott be képviselői önálló indítványt a közbeszerzési törvény módosítására Pokorni Zoltán fideszes parlamenti képviselő, Budapest XII. kerületének polgármestere. A képviselő a közbeszerzési jogszabály házon belüli beszerzéseket érintő paragrafusában a szerződés kifejezést mindenhol többes számra, azaz szerződésekre módosítaná. Véleménye szerint ugyanis az önkormányzatok általában nem egy, hanem több szerződés keretében tudják csak meghatározni azon feladatok feltételeit, amelyeket átadnak a tulajdonukban lévő, közszolgáltatást vagy közfeladatot ellátó cégeknek.
A házon belüli beszerzések esetében 2005 óta nem kell közbeszerzési eljárást bonyolítani. Ehhez két feltételnek kell teljesülnie: a szerződést az ajánlatkérő - amely más esetben a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozik - olyan, 100 százalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezettel köti, amely felett - tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére - teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik; valamint a gazdálkodó szervezet szerződéskötést követő éves nettó árbevétele legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik. Például a helyi önkormányzatok esetében bevett gyakorlat, hogy saját tulajdonú gazdasági társaságot vagy társaságokat működtetnek, és egyes önkormányzati feladatokat szerződéses jogviszony keretében, ellenszolgáltatás fejében e társasággal végeztetik el.
Pokorni a módosítás indoklásában utal a Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) egyik határozatára is, amely szerinte arra enged következtetni, hogy az in house beszerzésekre vonatkozóan a közbeszerzési törvényt - az egyértelmű szabályozás érdekében - pontosítani kell. A KD ugyanis egymillió forint bírságot szabott ki a dunaújvárosi önkormányzatra, mert az a 100 százalékos tulajdonában lévő társasággal az elvégzendő feladatok ellátására nem egy, hanem több szerződést kötött, így az a feltétel, hogy a társaságnak a szerződéskötést követő éves nettó árbevétele legalább 90 százaléka az önkormányzattal kötött megállapodás teljesítéséből származik, csak az első szerződésre vonatkozóan teljesült, a későbbiekre (külön-külön) már nem. A KD értelmezése azon alapult, hogy a törvény következetesen egyes számban használja a szerződés kifejezést, így az önkormányzat és a cég között létrejövő valamennyi szerződés esetében önállóan kell vizsgálni az árbevételre vonatkozó feltétel teljesülését. Nyilvánvaló, hogy ezen előírásnak már két szerződés esetén is képtelenség megfelelni - érvel a képviselő. A KD értelmezésének elfogadása esetén tehát az önkormányzat a tulajdonában álló társaságnak - közbeszerzési kötelezettség nélkül - kizárólag egy megállapodásban adhatna át feladatokat. Ezzel szemben az önkormányzatnak a tulajdonában álló céggel a közszükségletek kielégítése érdekében, egymástól eltérő jellegű feladatok ellátására, bonyolult szerződéses feltételrendszert kell kialakítania. Így nehéz egy megállapodás keretein belül meghatározni például egy jégpálya üzemeltetési feladatait, a közterületek takarítási teendőit, a temető fenntartását vagy más feladatok átadásának feltételeit. Pokorni álláspontja szerint a megfelelő gyakorlat az lenne, ha a 90 százalékos bevételi küszöbnek a felek közötti szerződések számától függetlenül, az ezekből származó összes bevétel tekintetében kellene fennállnia. Vagyis ha az önkormányzat és a társaság között több szerződés van egyidejűleg érvényben, a közbeszerzés alóli mentességhez az ezekből származó összbevételnek kellene meghaladnia az éves nettó árbevétel 90 százalékát. Így a szerződés, megállapodás kifejezést többes számra kellene változtatni a közbeszerzési jogszabályban. A módosítás a kihirdetését követő hónap első napján lépne hatályba.
