Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kormány benyújtotta a közbeszerzésekről szóló törvény módosításáról szóló javaslatát a parlamentnek. A régóta tervezett, átfogó, csaknem száz paragrafusból álló jogszabályt várhatóan legkésőbb az országgyűlés nyári szünete előtti utolsó, június 9-10-ei üléséig elfogadják a képviselők. A módosítás célja a közbeszerzési rendszer egyszerűsítése, a jogorvoslati eljárás korszerűsítése - amely egyúttal uniós jogharmonizációt is szolgál -, valamint azoknak a közbeszerzési rendelkezéseknek a kiigazítása, amelyek az eljárások lebonyolítása során értelmezési, alkalmazási nehézségeket okoztak az ajánlatkérőknek és az ajánlattevőknek egyaránt.
A törvényjavaslat kifejezetten a korrupció visszaszorítása érdekében is tartalmaz új szabályokat. A Transparency International (TI) magyar tagozata szerint miközben a közbeszerzések célja, hogy a közpénzeket a közérdeknek megfelelően használják fel és jó minőségű szolgáltatást alacsony áron vásároljanak, addig független elemzők úgy vélik, a magyarországi közbeszerzések csupán 10 százaléka zajlik teljesen szabályszerűen. A rendszerszerű korrupció pedig 20-25 százalékkal drágítja meg a beszerzéseket. A jelenség visszaszorítása érdekében - a TI javaslatára - új szabállyal egészülne ki a közbeszerzési törvény: az úgynevezett átláthatósági megállapodás megkötésének lehetőségével. Ennek alkalmazása, amelyet az OECD is ajánl a közbeszerzésekre vonatkozóan, a TI szerint 30-60 százalékkal csökkenti a beszerzések árát, növeli a közintézmények iránti bizalmat és elősegíti a versenyt az üzleti szférában. Az átláthatósági megállapodás megkötése nem lenne kötelező az ajánlatkérő és az ajánlattevők számára, az csak lehetőség volna. Ennek keretében független szakértőt vonnának be a közbeszerzés lebonyolításába, akinek az lenne a feladata, hogy az eljárás valamennyi mozzanatát - beleértve a szerződés teljesítését - ellenőrizze, valamint az eljárás egyes fázisairól nyilvános jelentést készítsen.
Szintén a korrupció elleni harc jegyében a törvény előírná az ajánlatkérőknek, hogy honlapjukon vagy más ajánlatkérővel közös honlapjukon tegyék közzé nemcsak az adott közbeszerzési eljárással kapcsolatos valamennyi információt - az eljárás megindításától kezdve a szerződés megkötésén keresztül annak teljesüléséig -, hanem a nyertes ajánlattevővel történt megállapodást követően öt éven belül kötött minden más szerződéseiket is. Ez a közbeszerzési értékhatárokat el nem érő szerződésekre, illetve a nyertes ajánlattevő leányvállalataival és más, többségi tulajdonában lévő vállalataival kötött megállapodásokra is vonatkozna.
A törvényjavaslat előírná azt is, hogy ha az ajánlatkérőnek felmerül az a gyanúja, hogy a közbeszerzési eljárás során az ajánlattevők versenykorlátozó megállapodást (kartell) kötöttek, akkor azt jelezze a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH). A GVH pedig, ha a gyanú beigazolódni látszik, hivatalból indíthatja meg versenyfelügyeleti eljárását. A gazdasági verseny biztosítása a célja annak a módosításnak is, amely megszabná, hogy ha a kétszakaszos eljárások első körében csak egyetlen jelentkező felel meg az alkalmassági feltételeknek, akkor eredményteleníteni kell az eljárást. Ezzel azt kívánják kiküszöbölni, hogy az ajánlatkérő "rászabja" az általa preferált üzleti partnerre a közbeszerzési eljárás kiírását. Azonban ha a másodszor kiírt eljárás során is csak egy érvényes ajánlat érkezik, akkor erre hivatkozva már nem kell eredményteleníteni a tendert.
A szerződéskötésre vonatkozó szabályok az uniós jogorvoslati irányelvek módosítása miatt változnak. Így ha a közbeszerzési eljárással kapcsolatban jogorvoslati eljárás indul, akkor az ajánlatkérő addig nem köthet szerződést a nyertesnek kihirdetett ajánlattevővel, ameddig az elsőfokú jogorvoslati szerv, a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatot nem hoz vagy közben nem engedélyezi a megállapodás megkötését. A szerződéskötésre vonatkozó tilalmi idő is növekszik (elsősorban azért, hogy az érdekelteknek elegendő idejük legyen az esetleges jogorvoslat kezdeményezésére), így az eddigi 8 napról 20 napra változik a moratórium 2009. július elsejétől. (Ezt az eredményről szóló írásbeli összegzés megküldését követő naptól kell számítani.) A közbeszerzési eljárások elektronikus lebonyolításának bevezetésével azonban 2010. január elsejétől 12 napra csökken a moratórium.
Az eljárások gyorsítását szolgáló elektronikus kommunikációt fokozatosan vezetnék be: 2009 júliusától az európai uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó beszerzéseknél, majd 2010 januárjától a nemzeti szintű közbeszerzéseknél is. Ezektől az időpontoktól nemcsak a közbeszerzések, de a jogorvoslati eljárások lefolytatása is elektronikussá válna. A peres eljárások gyorsítása érdekében egy új pertípust is bevezetnének, ez a kombinált per egyszerre lenne kérhető a Közbeszerzési Döntőbizottság által hozott határozat felülvizsgálatára és az esetlegesen már megkötött szerződés érvénytelenségének megállapítására. (A per tehát a közigazgatási és a polgári perek egyes jellemzőit tartalmazná.)
