Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) közzétette a közbeszerzésekről, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvények módosításáról szóló javaslatát. A közbeszerzési eljárásrend egyszerűsítésére, a jogorvoslati rendszer hatékonyabbá tételére, valamint az uniós jogorvoslati irányelvek változásából adódó feladatok megvalósítására irányuló törvényjavaslat tervezetét március 14-éig lehet nyilvánosan véleményezni.
A törvényjavaslat célja egyrészt a jelenlegi közbeszerzési rendszernél egyszerűbb, az ajánlatkérők és az ajánlattevők számára is átláthatóbb eljárási rend kialakítása, másrészt azoknak a közbeszerzési rendelkezéseknek a kiigazítása, amelyek a közbeszerzési eljárások lefolytatása során értelmezési, alkalmazási nehézséget okoznak. További célja olyan változtatások bevezetése, amelyekkel gyorsabbá és hatékonyabbá válhat a jogorvoslati rendszer, illetve egyúttal figyelembe veszik az uniós közbeszerzési jogorvoslati irányelvek tavaly év végi módosításából adódó jogharmonizációs feladatokat is.
A közbeszerzési rendszer egyszerűsítése érdekében 2009 januárjától az európai uniós értékhatárt el nem érő közbeszerzésekre egy új, egyszerű közbeszerzési eljárást vezetnének be, új értékhatárokkal. (Ennek neve a közszolgáltatók esetében különös egyszerű közbeszerzési eljárás, míg a többi ajánlattevőnél általános egyszerű közbeszerzési eljárás lenne.) Ezzel megszűnne a jelenlegi két - a nemzeti és az egyszerű - eljárási rend. Minden közbeszerzést a Közbeszerzési Értesítőben közzétett, nyilvános felhívással kell elindítani. Újdonságként valamennyi eljárásban lehetne tárgyalni, ha azt a felhívásban előzetesen közölte az ajánlatkérő. Az egyszerűsítés jegyében az ajánlatkérők és az ajánlattevők adminisztratív kötelezettségeit és költségeit is csökkentenék. Megszüntetnék a Közbeszerzések Tanácsa (KT) kötelező hirdetmény-ellenőrzését, az opcionálisan működne tovább jövőre. A hirdetményeket elektronikusan kell majd megküldeni az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatalának vagy a KT-nak. Az ajánlattevők és alvállalkozóik terheinek csökkentése érdekében nem kell igazolásokat csatolniuk az alkalmasságuk bizonyítására, arról elegendő lesz nyilatkozniuk. A vonatkozó igazolásokat majd csak a nyertesnek kell benyújtania az eredményhirdetést követő nyolc napon belül. Ezzel párhuzamosan az ajánlatkérő kötelessége lesz azoknak az adatoknak a beszerzése, amelyek nyilvános, elektronikus közhiteles nyilvántartásokban elérhetők az ajánlattevőkre vonatkozóan (például a cégadatok vagy a feketefoglalkoztatásra vonatkozó munkaügyi adatok). Amennyiben a nyertes nem tudja majd a nyilatkozatának megfelelő igazolásokat csatolni, elveszíti az ajánlati biztosítékot. Továbbá ha a hamis nyilatkozattételt jogerősen is megállapítják, a Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) még két évre el is tiltja az ajánlattevőt a közbeszerzési eljárásokban való részvételtől.
A törvénymódosítás több pontban pontosítja a hatályos közbeszerzési törvény szabályait is. Egyértelművé teszi, hogy a hiánypótlás csak az ajánlat formai részére terjedhet ki, a tartalmira nem. A formai hiánypótlást - hogy az ne akadályozhassa az érdemben megfelelő ajánlat érvényességét és ezáltal az eljárás eredményességét - ugyanakkor kötelezővé tennék. Versenykorlátozó magatartás gyanúja esetén ezután a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is kezdeményezheti a KD hivatalból való eljárásának megindítását, sőt az ajánlatkérőknek is kötelező lesz bejelenteniük a GVH-nak, ha felmerül ennek gyanúja az ajánlatok elbírálása során.
A jogorvoslati rendszer gyorsítása érdekében megszűnne a Fővárosi Bíróság határozatmegváltoztató jogköre, ezentúl a KD határozata ellen indított jogorvoslat során a bíróság arról dönt majd, hogy helyben hagyja vagy hatályon kívül helyezi és szükség szerint új eljárásra kötelezi a KD-t. A döntőbizottsági vizsgálatok gyorsítása érdekében az új jogszabály tervezete - többek közt - azt javasolja, hogy a jelenlegi három helyett egy közbeszerzési biztos járjon el az ügyekben, ugyanakkor lehetősége lenne a KD elnökének arra is, hogy különösen összetett vagy bonyolult ügyben továbbra is három biztosból álló tanácsot jelöljön ki "tárgyalásra".
Az uniós jogharmonizációt figyelembe véve módosul a jogorvoslat kezdeményezésére nyitva álló határidő és a szerződéskötési moratórium ideje is. A jövőben egységesen a közbeszerzés eredményhirdetését követő (vagy az ajánlatkérői döntésről szóló értesítés megküldését követő) naptól számított 15 napon belül kezdeményezhető az eljárással kapcsolatban jogorvoslat a KD-nál. (Ez eddig 8 nap volt az eljárást lezáró ajánlatkérői döntéssel és 15 nap az egyéb ajánlatkérői döntéssel kapcsolatban.) Az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő jelenleg legkorábban az eredményhirdetést követő kilencedik napon köthet szerződést. A nyolcnapos moratórium a törvénymódosítást követően húsz napra növekszik, hogy az eljárásban részt vevők számára elegendő idő álljon rendelkezésre az esetleges jogorvoslat megindítására.
